Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Papkeszi

telefon körzetszám:
88
lakosság:
1648 fő
terület:
2239 km2


Község.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Veszprémi kistérség.
Lakosok száma: 1648.
Lakások száma: 536.
Terület: 2239 hektár.
Telefon körzetszám: 88.
Irányítószám: 8183.

Papkeszi község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.

Története

A RÉGMÚLT

Papkeszi határában az ásatások folyamán gazdag leletanyagot tártak fel az 1950-60-as években õskori cserepek, kora bronzkori edénytöredékek, római bronzpénzek, középkori ékszerek és használati tárgyak kerültek elõ. A leletanyagok tanulsága szerint igen korai település, bár a hivatalos okiratok csak az Árpád kortól említik. Papkeszi külterületi lakott helyei: Alsómáma és Felsõmáma: Felsõ-major, Rostáspuszta,

Sári puszta és Táborhegy. Az utóbbinak 1960-ban 148 lakója volt. Mámatetõn nyaralók épültek. Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a hon­foglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév "keszi" utótagját, a "Pap" elõtag elsõ birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben elõször 1082-ben tûnt fel Kezy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.1488-ban a veszprémi káptalan jobbágyai 46 Ft állami adót fizettek. Népességének megélhetési forrása a föld­mûvelés volt. A török idõk alatt sok papi birtok világi kézre szállt, így Papkeszi is a gróf Zichyek birtokába ment át, s abban is maradt a jobbágyság felszabadításáig. A XVI. században lakói sokat szenvedtek a török hadak csapásaitól. 1531-ben portáinak 47%-át égették fel. 1545-tõl robottal a várpalotai várnak tartozott hódoltsági adót pedig 1550-tõl fizetett. A súlyos harcok és a növekvõ szolgáltatások miatt lakossága erõsen megfogyatkozott, mert lakói nem tudták a sok robotot, jogtalan bírságot fizetni. 1596-ban már, mint pusztát írták össze.

A református egyház keletkezésének éve: 1597. A székesfehérvári török bég engedélyezte 1650-ben református lelkészi lakás építése céljából két kõmûvesnek Tihany városából Papkeszire utazását ( Osvald és Taytli ).A 15 éves háború után visszatért ugyan ide néhány jobbágy, de népessége csak az 1650-es évekre tud némileg megerõsödni.

A XVIII. SZÁZAD TÖRTÉNETE

A Zichy-család 1755-ben, majd 1760-ban szerzõdést kötött a jobbágyokkal, amelyben kötelezi asszonyait, hogy Palota várába járjanak mosni, rostálni, fonni és tollat fosztani. 1720 óta az úrbéri terhek iszonyatosan nehezed­nek a lakókra, majd 1774-ben újabb szerzõzõdés születik a falu népe és az uraság között, a fuvar csökkentéséért azonban tovább tart a harc. A község határa ebben az idõben kétnyomású volt, a földeket nagymérvû irtással gyarapították. A földmûvelés mellett sertést tenyésztet­tek és méhészkedtek. Papkeszihez tartozott Kenesei Pongrác birtoka volt. Sári pusztát özvegy Bezerédy Viktorné és Vértesi Károly birtokolta. Birtokosa még a határnak Witz István is, aki 900 holddal rendelkezett.

A mezõgazdasági lakosság több mint fele agrárproletárként tengette életét. A község fejlõdése a XIX. századtól kezdve lassú és egyenlõtlen volt. 1829-ben 673 lakost, 1869-ben a nép­számláláskor 713 lakost írtak össze. Az 1900-es népszámláláskor 925 lakost írt össze. 1920-ban már csak 903 lakosa van a községnek. 1935-ben már 900-nál többen lakták. A lakosság természetes szaporodása 1921-1930

között 18.2 ezrelék volt. ( Mindez a korábban már elhatalma­sodó egykézésnek tudható be!) A falu fejlõdését itt is az ipartelepek beindulása indította el. 1936-ban létesült Colorchémia gyár (1941-ben 300 fõt meghaladja az ipari keresõk száma). Az 1990-es években, a privatizáció során a Nitrokémia kétfelé vált, Nitrokémia Rt. és Nitrokémia 2000 Rt. vállalatokká. A termék­család fõ profilját továbbra is a növényvédõ szerek és intermedierek képezik.Ezekben az években épült fel, s kezdte meg mûködését Colorchémia gyárterületen a japán érdekeltségû Nicolor Rt. A Nicolor Rt. festékanyagot szállít a világ különbözõ tájaira. Kedvezõ hatása volt fejlõdésére Peremarton iparosításának is. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nõtt a község. Fejlõdése a mezõgazdaság átszervezése után meggyorsult. A volt Levente otthont építették át Kultúrházzá. 8 tantermes iskola épült, klubkönyvtárat hoztak létre 1963-ban. 1964-ben 3 millió forint beruházással törpe vízmûvet létesítettek. Építet­tek: 3 pedagóguslakást, új üzletházat nyitott Berhida és Vidéke Áfész 1969-ben. Orvosi rendelõt építettek. Két forgalmas vegyesbolt, presszó, büfé állt a lakók rendelkezésére. 1983-ban 225 diák tanult az általános iskolában. 1959. március 1-jén alakult TSZ Egyetértés néven Papkeszin, amelyhez 1962. január 1-jén csatlakoztak a vilonyai és királyszentistváni termelõszövetkezetek. Az egyesített nagyüzem 1968. január 1-jén egyesült a balatonkenesei majd a litéri szövetkezettel. Közben maradt a papkeszi szövetkezettõl örökölt név. Az 5000 hektáros gazdaság mûködésének fontos színtere lett Papkeszi. Sertés, szarvasmarha, pecsenyecsibe hízlalással foglalkoztak. A juhtelep, a takarmánykeverõ, a sertés, a baromfitelep akár csak a jármûszerviz, gépudvar, a karbantartó és javítómûhely sok embernek nyújtott megélhetést. A korábban gyenge gazdaság megerõsödött. A termõföld értéke igen

változó. Gyenge és nagyon jó területek váltják egymást. A kárpótlást és a privatizációt követõen félezer hektárra csökkent az Egyetértés Mezõgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet területe. 2400 hektáron a közösbõl kivált Magtár Kft. gazdálkodik, amely bérmunkát is végez. Magángazdaság, ahol a tulajdonos látja el a legtöbb munkát 5-6 alakult ki. Egy magángazdaságnak több telephelye van. Példásan termel és legalább 20 fõt foglalkoztat. A Mobil Sprint Szállítási és Jármûjavító, illetve a Bankiva baromfitenyésztõ és értékesítõ továbbra is sok embernek biztosít megélhetést. A boltok száma kielégítõ. Sokféle árut kínálnak. Vegyesboltból ÁFÉSZ,

de magán is van. Virágbolt és zöldség - gyümölcs bolt, vendéglátó egységek szolgálják a lakosság kényelmét. Gáz- és vízvezeték szerelõ, villanyszerelõ, kõmûves, fodrász, szikvízkészítõ, pékmester javítja az ellátást. Az aktív dolgozók nagy része a környezõ ipari létesítményekben talál megélhetést: Fûzfõn, Peremartonban, Colorban, s az utóbbi idõben Veszprém és Székesfehérvár is egyre több embert foglalkoztat. Vállalkozó a faluban 43 van. Falusi turizmussal csak néhány család foglalkozik Ennek fejlesztésére az olcsóbb szálláshelyek miatt van lehetõség. A Gulyás Csárda szolgáltatása messze földön ismert. Nyáron a helyi és a környékbeli lakókon kívül szívesen látogatnak ide szlovákok, német és osztrák turisták is.A falu belterülete 1046 ha, területe 1193 ha. A falu lakóinak száma 1685 fõ. Ebbõl idõskorú 382 fõ. A 70 éven felüliek száma 129. A lakosság száma az elõzõ évben lassú emelkedést mutat.Gázt 1992-ben kapott a község, telefonhálózat is kiépült. 1997-tõl van csatornarendszer.A református templom a település legrégibb építménye, mely mai formáját 1896-ban nyerte el. A katolikusság imaházzal rendelkezik. Az óvoda száz férõhelyes, jelenleg 4 csoporttal foglalkozik a vezetõ és a 8 óvodapedagó­gus. Az iskola tornateremmel és 3 szak­ teremmel bõvült 1991-ben. A tornatermet a tanulók mellett szívesen használják a fia­talok is. Kedvelt sportjuk a röplabda, a karate, az aerobic és futball.A nyolcosztályos általános iskolájában 186 fõ tanul. A nevelõ száma 15. Van tanuló­szobájuk is. Az intézet 1992-ben vette fel a Bocskai István nevet, azóta rendszeresek a Bocskai-napok. A könyvtár az anyaközség­ben és a Color lakótelepen is heti két

A Séden és a Bándi-patakon három vízimalom állt: egyik a falué volt. A XVIII. század közepén kibérelték a kocsmát, a mészárszéket, a malmokat és a pálinkafõzõket. Áruikat Veszprém piacán értékesítették. A XVIII. században a falu állandó jegyzõt tartott. Három utcából állt a település: Malom utca, Öreg utca, Kis utca.

Külső hivatkozások

<!--* Papkeszi Önkormányzatának honlapja<!--* Papkeszi a Vendégvárón-->