Pápa

A környék eseménynaptára
Pápa térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

33080 fő

terület:

9170 km²

Város.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Pápai kistérség.
Lakosok száma: 33080.
Lakások száma: 13026.
Terület: 9170 hektár.
Telefon körzetszám: 89.
Irányítószám: 8500.

Ez a szócikk a városról szól. Az egyházfőt a Pápa szócikkben találjuk.

Pápa: város Veszprém megyében.

Fekvése

A város pontosan a keleti hosszúság 17o 30' (Grenwich szerint) és az északi szélesség 47o 18' körül terül el. Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Közúti és vasúti csomópont. Itt halad a 83-as főut.

Története

Az újkőkortól (neolit) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.Bár a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti római út erre haladt, római kori település nem volt. A város első írásos említése 1061-ből való, amely egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezőváros volt jelentős akkoriban. Ezt a szerepét A 19. század első felére teljesítette ki, akkor 22 malommal rendelkezett, amelyet a Tapolca patak hajtott. Ma azonban a bauxit termelés és az iparosodás miatt kiszárdt patak már ezt nem tudja ellátni ezért malmok inkább csak látványosságként, mint sem működő valójukban lelhetők fel a városban.

A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, azóta is mükődö (kissebb megszakítássokkal ugyan) iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jóhírű iskolaváros. Országos hírű iskolája, az erdetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasnoló hirnévvel rendelkező iskola a pálosok által alapított, ma állami Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője Deák Ferenc is járt.

Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família Kékfestő mühelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A mühelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés. A pápai kékfestés a századfordulón az egyik legjobbak közé tartozott Magyarországon. A mühely a mesterséggel együtt apáról - fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás 1945-ben bezáratta ezt a magánválalkozást. A műhely helyén 1962 óta Múzeum működik, amely bemutatja az egykoron nagymultal rendelkező mesterséget.

Nevezetességei

Pápa város nevezetességei közé tartozik a Nagytemplom, amelyet 1771-ben gróf Esterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték el építeni. Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján, annak halála után az építkezést Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795 május 3-án szentelte fel Pierer József püspök. A templom impozáns méretu, egyhajós un. csarnoktemplom, amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még magánviselve, a klasszicizmus fele hajló barokkban, a copfban valósult meg. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, torony magassága 72 méter. A homlokzat hatalmas tömegét, a timpanonnal, a fölötte lévo szobor-kompozivcióval (3 szobor és pár kissebb mellékszobor) és főleg a tornyok, könnyedséggel megvalósuló áttört, oszlopokon álló szerkezetével oldották fel. A tornyok gyönyöru, rézborítású, összetett sisakokban végzodnek. A mennyezetfreskókat, Franz Anton Maulbertsch készítette, 1781–1783 között.Nevezetessége a Kékfestő múzeum, ami szinte tökéletesen mutatja be a kor híres mesterséget, a kékfestést.

A Fő tér és a Fő utca sarkán áll egy épület, amely nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta. Ez a Griff szálló sokáig beszálló vendéglő volt. Nagy tánctermében egykoron nagy bálok, előadások és zenés estek zajlottak. Testőrtiszt korában itt járta a táncot Kisfaludy Sándor költő-író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. Az épületet a rendszerváltás után helyreállították és ismét szállóvendégeket fogad, a hajdani tánctermében, pedig tükrök sokszorozzák a mulatók társaságát.

A város másik jellegzetessége az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a városban egykoron álló várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének úgynevezett Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret. A két szárny manzardtetős sarokrizalitokkal végződik, és az egész épületet a mértéktartóan alkalmazott díszek teszik változatos megjelenésűvé. A háború után felújították. Ma itt található a pápa városi könyvtár.

Látnivalók

Felsorolás szintjén, hogy ha valaki erre téved mi az amit feltétlen látnia kell:

Kékfestő Múzeum
Református Kollégium
Református Egyháztörténeti Múzeum (Papensiana)
Nagytemplom
Fő tér
Bencés templom
Esterházy-kastély
Lábasház
Ferences templom (barokk, 1764)
Vizimalmok a Tapolca patakon
Zichy-ház
Kenessey-Szondy ház

Pápa nagyjai

Pápán születtek

Pápa híres volt arról, hogy az ország nagyjai közül sokan tanultak itt, de a mellett, hogy sokan tanultak, vannak páran akik születésük révén is a városhoz köthetők: (a legjelentősebbek, a teljesség igénye nélkül)

Gyurcsány Ferenc - Magyarország miniszterelnöke 2004-től (1961-)
Kövér László - országgyűlési képviselő, exminiszter, politkus (1959-)
Kuncze Gábor - országgyűlési képviselő, pártelnök, politkus (1950-)
dr. Kovács Zoltán - országgyűlési képviselő, polgármester, politkus (1959-)
Ruzitska József - zeneszerző (1775k- 1885k)
Pály Elek - színész, operaénekes, műfordító (1797–1846)
Kozma Andor - költő, műfordító (1861–1933)
Pápai Károly - nyelvész, etnográfus (1861–1893)
Kis Tivadar - könyvkereskedő, nyomdász (1861–1933)
Pápay József - nyelvész (1873–1931)
Gyurátz Ferenc - pápai evangélikus lelkész, püspök (1841–1925)
Grofcsik János - vegyész (1890-1977)

Pápán tanultak

Pápa a 17. század elejétől jó hírben álló diákváros, a nagy multú Türr István Gimnázium és a Pápai Reformátud Kollégium az ország legnagyobbjait is tanította íme egy lista a teljesség igény nélkül: