Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Pálmonostora

telefon körzetszám:
76
lakosság:
1942 fő
terület:
5329 km2


Község.
Megye: Bács-Kiskun megye.
Dél-Alföld régió.
Kiskunfélegyházai kistérség.
Lakosok száma: 1942.
Lakások száma: 1091.
Terület: 5329 hektár.
Telefon körzetszám: 76.
Irányítószám: 6112.

Pálmonostora község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi kistérségében.

Fekvése

Története

Pálmonostora története az Árpád-korig vezethető vissza Egy XIV. század közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a tatárjáráskor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta el néhány családnak. Chegzeiektől később a birtoktárs Becsei Töttös főajtónálló-mester kivánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a IV. Béla által kiállított privilégun levelek átadását is vállalták. A birtok a XVI. század végéig számtalanszor gazdát cserélt. A török kiűzése után az Orczy bárók kezére került, majd közvetítő útján Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A XIX. század végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.

A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az 1830-as évektől betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. 1900-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után Pálmonostora nevet vette fel.Az ezredfordulónn hihetetlen fejlődésnek indult a település, amelyet azóta városi rangra emeltek. A Közép-Magyarországi régió új központjában nemrég épült fel a Templom-pláza, amely egyedülálló az egész világon, egy templomot bővítettek ki bevásrló központtá.

Nevezetességei

Idegenforgalmi jelentőségű természeti érték a Péteri-tavi madárrezervátum, a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó települést érintő része. Felfutóban van településen a lovas turizmus, és a lóhoz kapcsolódó szabadidő eltöltés.

Műemlék jellegű épületek idézik az elmúlt korokat, pl. Orczy kastély ill. Bagi-féle szélmalom.

Híres emberek

Innen származik Tóth Eszter, a felnövekvő kertépítő generáció jeles tagja.