Őrimagyarósd
Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Őriszentpéteri kistérség.
Lakosok száma: 234.
Lakások száma: 116.
Terület: 1229 hektár.
Telefon körzetszám: 94.
Irányítószám: 9933.
Őrimagyarósd község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.
Fekvése
Az Őrség szélén fekszik Körmendtől 16 km-re dél-délnyugatra.
Története
Első írásos említése 1270-ből való Monorosd alakban, amikor V. István király örök kiváltságlevelet adott a településnek. A későbbi időkben nem tartozott a szorosan vett Őrséghez. Először Monorosd, majd Magyarósd volt a neve, 1907 óta hívják Őrimagyarósdnak. 1272-ben Munorousd, 1295-ben terra Munurousd, 1430-ban Monyarosd, 1471-ben Monyorosd alakban szerepel az írásos forrásokban. <ref></ref>A Nádasdi Darabos, majd a Batthyányi család birtoka volt. A 16. század első felében Magyarósd földesura, a Darabos család és a község népe is evangélikussá lett, egyházilag a szőcei lelkészséghez tartozott. A török időkben végvárként is használták az erődített Darabos-kastélyt, mely a mai Petőfi utcában levő Kastélyparton állt, mára csekély nyoma maradt. A község melletti kolostor a szentgotthárdi csata során 1664-ben pusztult el.A falu első fatemploma 1710 körül épült, 1732-ig volt az evangélikusoké, ekkor az ellenreformáció elvette a templomot. Ennek ellenére a község népe evangélikus maradt, istentiszteletre a megmaradt nemescsói templomba járt. A régi templomot, miután az elhagyottan tönkrement 1838-ban bontották le. A türelmi rendelet után 1781-ben újra szabad lett a vallásgyakorlás, 1796-ban megnyílt a felekezeti iskola. 1805-ben épült fel a kisméretű zsupptetős evangélikus templom, első lelkésze 1842-ben kezdte meg működését. A mai templom 1871-ben épült fel.Fényes Elek szerint "Mogyorosd, magyar falu, Vas vármegyében: 48 kath., 220 evang., 114 ref. lak. F. u. h. Batthyáni, és a körmendi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Körmend." <ref></ref>
Vas vármegye monográfiájában "Magyarósd, 69 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Viszák, távírója Csákány. Ág. ev. temploma 1862-ben épűlt. A község közelében kolostor volt, mely a szt.-gotthárdi csata alkalmával pusztult el." <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.</ref>
1910-ben 526 magyar lakosa volt.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1871-ben épült.
- A közelben található Vadása-tó
