Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Ócsa

telefon körzetszám:
29
lakosság:
8953 fő
terület:
8166 km2


Város.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Gyáli kistérség.
Lakosok száma: 8953.
Lakások száma: 3176.
Terület: 8166 hektár.
Telefon körzetszám: 29.
Irányítószám: 2364.

Ócsa város Pest megyében, a Gyáli kistérségben, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Testvérközsége 1998 óta a felvidéki (szlovákiai) Palást.

Fekvése

Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 50-es számú főút felől megközelíthető, vonaton a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalon fekszik. Budapestről a Népligetből indulnak ide autóbusz járatok.

Az ősláp

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története

Ócsát a kora-Árpádkor óta folyamatosan lakják. Itt található a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke, a premontrei bazilika. Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtoka vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma kásőbb, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrajöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evenagélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

Nevezetességei

  • Műemléktemplom (13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása
  • Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybeliek faragta kopjafa látható.
  • A Tájház kiállításai [2]
  • Az öreghegy pincesora - mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
  • Ócsai Tájvédelmi Körzet - a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
  • Ócsai Madárvárta - Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta. A madárgyűrűző központ előzetes bejelentkezéssel szabadon látogatható. Elérhetőségek az http://mme.hu/cgi-bin/taborok.pl -n

Híres emberek

  • Falu Tamás költő itt élt és itt nyert végső nyughelyet
  • Itt végezték ki a császáriak Halászy Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját) 1849. július 25-én

Külső hivatkozások