Nyírkércs
Község.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Baktalórántházai kistérség.
Lakosok száma: 802.
Lakások száma: 323.
Terület: 1428 hektár.
Irányítószám: 4537.
Nyírkércs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Fekvése
Nyírkércs a Közép-Nyírségben fekvő település. Nyíregyházáól ÉK-re, kb. 36 km, Baktalórántházáól 4 km távolságra található település.
Története
Nyírkércs a környék egyik legrégebbi települése.Neve a KÉR törzsnévből keletkezett.A község keletkezése a X. sz-ra tehető, telepítés formájában. Első lakói katonáskodó várjobbágyok voltak.A XIII. sz. végén a borsovai várispánság tartozéka volt.
A település neve V. István 1282-ben kelt oklevelében bukkan fel először. Az okirat szerint a Kiskércs -i kétekényi földet, melyet Laskod határából szakítottak ki, BOGDAI (Baktai) Illés (comes) ispán kapta, aki azt továbbadományozta két serviensének.
A falu önállósodása és Laskodtól való elszakadása csak a XIV. sz-ban következett be.
A település a XVI. sz-ban két részből, Alsó- és Felsőkércs-ből állott.
A Kércsy-családnak Alsókércsen voltak birtokai, s itt volt kúriájuk is.A településen még Lónyai Andrásnak és a Jármy családnak volt birtoka.
A község a XVIII. sz. közepén ujratelepült, ekkorra már a falu Alsó- és Felsőkércs formája nem észlelhető.
Nyírkércs Baktalórántháza nagyközségi közös tanács társközsége volt, 199O-ben önállóvá vált, Nyírjákóval közös körjegyzőséget működtet.
A falunak 8-tantermes iskolája, idősek napköziotthona-,bentlakásos idősek otthona is van.
A település lakossága főként mezőgazdaságból él,a szántóföldi növénytermesztésből, zöldségtermesztésből él.
Nevezetességei
Református temploma eklektikus stílusban 1896-ban épült, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által.Római katolikus temploma 1997-ben épült fel. Mária képét az egri érsekség adományozta. Szentségtartzója népi fafaragó műve, a márványból készült oltárasztal német hívek adománya. A háromrészes oltárkép Küzmös Enikő festőművész alkotása.
