Nyíregyháza

A környék eseménynaptára
Nyíregyháza térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

116298 fő

terület:

27451 km²

Megyei jogú város.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Nyíregyházai kistérség.
Lakosok száma: 116298.
Lakások száma: 48713.
Terület: 27451 hektár.
Telefon körzetszám: 42.
Irányítószám: 4246.

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhely, 1990 óta megyei jogú város.

Fekvése

Északkelet-Magyarország egyik legjelentősebb városa.

Története

Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be.

A Rákóczi-szabadságharc idején a város népessége növekedésnek indult, az újonnan letelepedők többsége szlovák bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát,ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztüka polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették.

A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e.v.m. székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidó deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Miskolc mellett Észak-Magyarország másik legfontosabb városa.

Testvérvárosai

St Albans, Anglia

Rzeszów, Lengyelország

Iserlohn, Németország

Kajaani, Finnország

Ungvár, Ukrajna

Szatmárnémeti, Románia

Eperjes, Szlovákia

Kiryat-Motzkin, Izrael

Látnivalók

Sóstófürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m<sup>2</sup> területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A strand mellett állatpark is várja az érdeklődőket a világ minden kontinenséről származó állatfajtákkal.

A Sóstó Állatpark a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be.városi sportcsarnok.az első teremcross megrendezője. Kökényesi ur.támogatói: madonna studio, merillo kávéNyíregyháza rengeteg múzeummal és kiállítással büszkélkedhet, ezek tanújelét adják a város gazdag kulturális örökségének.

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep – kortárs művészek kiállításai
Jósa András Múzeum – jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel
Sóstó Múzeumfalu – 19. századbeli falu

Híres emberek

Itt született 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus.
Itt született 1878. október 21-én Krúdy Gyula író.
Itt született 1887. január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök.
Itt született 1924. december 25-én Váci Mihály költő.
Itt született 1930. március 6-án Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó.
Itt született 1940. szeptember 17-én Móna István olimpiai bajnok öttusázó.
Itt született 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter.