Nyíradony

telefon körzetszám:

lakosság:

7993 fő

terület:

9659 km²

Nyíradony paraméterei:

Város.
Megye: Hajdú-Bihar megye.
Észak-Alföld régió.
Hajdúhadházi kistérség.
Lakosok száma: 7993.
Lakások száma: 2756.
Terület: 9659 hektár.
Telefon körzetszám: 52.
Irányítószám: 4252.

Nyíradony város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi kistérségben.

Fekvése

Észak-nyugatra a szabolcsi határtól, Balkánytól 8 km-re.Északról is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírmihálydi, a 471-es főúton, szintén 8 km-re.Keletről, szintén az előbb említett megye található, Nyírlugos várossal találkozhatunk 10 km-re.Dél felé haladva a Guti-erdőn keresztül juthatunk el a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsád-ra ami 12 km-re van Nyíradonytól.Dél-nyugatról az előbb említett 471-es főúton teljesen Hajdúsámsonon keresztül eljutunkDebrecenbe, ami 30 km-re lelhető fel.

Története

A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott forrásoktanúsága szerint már a 11. században lakott volt. Az árpádkor Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták. Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.).A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét. A XIV. században a Gutkeled nemzettség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a XIV. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott. A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi csapatainak pusztítása következtéban megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a XVIII. századig említést sem tesznek a településről.Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parochiát alapítottak Adonyban.Ekkor Adony még király kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot. 1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.A 19. század híres földrajz-statisztikusa Fényes Elek írt Nyíradony-ról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról.1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Nyíradony Szabolcs-vármegye Ligetaljai járásához tartozott közigazgatásilag, egészen 1950-ig, amikor is e járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg ill. Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták. A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhelylyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházahoz.