Novaj

Novaj paraméterei:

Község.
Megye: Heves megye.
Észak-Magyarország régió.
Egri kistérség.
Lakosok száma: 1496.
Lakások száma: 556.
Terület: 1852 hektár.
Telefon körzetszám: 36.
Irányítószám: 3327.

Novaj község Heves megye Egri kistérségében.

Fekvése

Egertől délkeletre 12 km-re található.Bükk hegység lábánál Egertől délkeleti irányban 9 km-re, 2 domb völgyében fekszik Novaj az azonos nevű patak mentén. A környék természetes növényzetét cseres tölgyerdő-maradványok, rétek jellemzik.

A község határának egynegyedét erdő képezi, ahol szép számmal élnek kisvadak. Talaját barnaföld és erdőtalaj alkotja, de homoklelőhelyeket is találunk. Növényei között megtalálható a védett árvalányhaj, a Tavaszi hérics. A falu határában több gyurgyalag madárfészket őriz a Novaji Zöldszíves Csoport.

A csapadék 630 mm, az évi középhőmérséklet mintegy 10 °C, a napsütéses órák száma 1900 körüli. Területe hegységelőtéri dombság, 130-230 m tengerszint feletti magassággal.

A falu közepén található a Novaj patak, még délnyugatra az Ostoros patak képezi a határt. Gárdonyi Géza A novaji asszony című írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: "Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás."

A község az M3-as autópályáról a kerecsendi leágazásnál Eger városán keresztül, illetve a 3-as főútvonalról Mezőkövesd irányából közelíthető meg.

Szomszéd település

Ostoros (6 km).

Története

A község határában kora bronzkor-i és honfoglalás-kori régészeti emléket találtak.

Első okleveles említése Nouy névalakban 1275-ből való. 1494-ben Noway, 1546-ban Nowaj, 1648-ban Novaj néven jelölik, míg 1773-tól a ma is használt Novajként nevezik.

Az Egri Püspökség birtokához tartozott.

1430-tól a legújabb időkig az egervári prépostság javadalmának része volt.

1552-ben a törökök felégették, de újra népesült. A kispréposttól 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a birodalmat. Ennek a kornak emlékét őrzi a faluban felállított faragott kemény kőből készült ismeretlen korú úgynevezett török emlékmű.

A török hódoltság megszűntével 1669-ben 9 telekgazdaságból, és 11 zsellérből állt a falu népessége.

1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult. Alig épült fel, a kuruc kor végén 1713-ban és 1722-ben Zorger János egri kisprépost a néptelen Novaj benépesítése érdekében telepítési szerződést adott ki.

1754-ben a javadalom birtokosa, az építtető hajlamú Hubert Mátyás kisprépost. Ekkor a telkes jobbágy- és zsellérháztartások száma 50 volt.

Az 1771-i évi úrbér-rendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették, s 28 kishold szántóföldet és 8 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez.

A tagosítást 1865-ben hajtották végre, s ennek során a rétek túlnyomó részét szántóföldben adták a gazdáknak.

Nevezetességei

• A falu első temploma vélhetően 1288ban épült, s melyet a török pusztítás után újraépítettek.

Az 1696-os Hevenessy-féle összeírás szerint a romos kőtemplom a kálvinisták kezén volt.1756-ban új sekrestyét és oratóriumot építettek hozzá.Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc céljaira a templom egy használaton kívüli harangját, -melyet addig a paplakban őriztek mérete miatt- felajánlották.

1944-ben a németek a templomot felrobbantották, 1947-ben építették újra, ez látható ma is.Védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

• I. világháborús emlékmű a templom mellett található.
• A plébániaház már 1332-ben fennállott, a mai épület a XIX. század derekáról való. A török emlék a falu déli felében található.
• Kőfejtő: Már a 17. században létezett nevezetes kőfejtője. A nem mindennapi minőségű vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri Minaret.
• A helyi népi hagyományokat a Novaji Asszonykórus ápolja, melynek megalakulását a palóckutatás segítette 1971-ben.A kórus népviselete a századforduló viseletét őrzi, sajnos már csak az idősebb kórustagok viselik ünnepnapokon.
• A novaji zöldszíves csoport 1990-ben kezdte meg működését az általános iskola keretein belül. Nemsokára gyerekek mellett már szülők, nagyszülők is csatlakoztak. Angliában nemzetközi környezetvédelmi konferencián képviselték Magyarországot.

Túráznak, fákat ültetnek, szemetet szednek, vízvizsgálatokat folytatnak, nyáron táboroznak, versenyeken, pályázatokon sikeresen szerepelnek, őrzik a néphagyományokat, feltérképezik a védett növények és állatok élőhelyeit. (agárkosbor, árvalányhaj, bíboros kosbor, leány-kökörcsin, nagy ezerjófű, piros kígyószisz, tavaszi hérics, gyurgyalag)A Zöld Szív történetében először Novaj nyerte el 1999-ben a Zöldszíves falu kitüntetést.

• Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vágott borospincék.
• Kiemelten szépek, a falu régi építésű házai, melynek egyik legszebbikét az Apponyi út 1.sz. alatt láthatjuk .
• A községben labdarúgó sportkör működik megyei szintű 3 csapattal (felnőtt, ifi, serdülő). A falu majorett csoportjai nemcsak Novajban, de felkérésre más települések különféle rendezvényein is szívesen fellépnek.

Külső hivatkozások

www.novaj.hu




Novaji szállások:
Margaréta Vendégház, Novaj