Nógrád

telefon körzetszám:

lakosság:

1592 fő

terület:

2954 km²

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Rétsági kistérség.
Lakosok száma: 1592.
Lakások száma: 676.
Terület: 2954 hektár.
Telefon körzetszám: 35.
Irányítószám: 2642.

Nógrád község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben. Vára a megye névadója.

Fekvése

A megye délnyugati részén, a Börzsöny keleti előterében található. Megközelíthető a 2. számú főút irányából, vagy vasúton, a Vác-Balassagyarmat vonalon. Népszerű kirándulóhely.

Szomszédos települések

Nőtincs, Diósjenő, Berkenye

Története

A falu (vár, megye) nevét a bolgár-szláv Novigrad, azaz Újvár elnevezésből kapta. Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, már ebben a korban is kulcsfontosságú helynek számított. I. István király városi rangot adományozott neki és a megye székhelyévé tette. Anonymus a vár keletkezési idejét Árpád korára teszi. A 0.91 ha területű vár a 286 méter magas 9 ha területű Vár-dombon áll.

Okleveles adataink 1108-tól vannak a királyi várról, melynek abban az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. A budai káptalan 1299-es iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274-1284-es évek között történt.A Luxemburgi Zsigmond halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősítette meg falait. A vár fénykorát Mátyás király idejében élte, nagyszabású kiépítése Báthori Miklós váci püspök nevéhez fűződik, aki 1475-1506 között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján hatalmas költséggel új épületekkel bővíttette, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal keríttette, kutat fúratott és új tornyot, a belső vár öregtornyát építtette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között. Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitől 1527-ben Ferdinánd serege foglalta el. 1544-ben, Buda eleste után, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az őrséggel együtt gyáván megfutamodott. Az elhagyott várat Mohamed budai basa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.<br>Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594. február 27-én szabadította fel Nógrádot.<br>Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel foglalta el a várat, de az 1606. évi bécsi béke alapján a király kezébe került. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza.<br>Az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lőporraktár hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török parancsnoka, Csonka bég később kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb uradalommal jutalmazta meg. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején utoljára még játszott a vár némi katonai szerepet, de ezt követően a császári csapatok lerombolták.<br>Állapota mára nagyon leromlott, de már hozzáfogtak a restaurálásához.

A törökök elvonulása idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket, szokásaikat.

A jelenlegi római katolikus templomot Migazzi Kristóf váci püspök építtette 1757-ben. Az evangélikus templom pedig 1865-ben épült fel.

A vár történetéről szóló rész nagyrészt a Várak honlapról származik.

<gallery>Kép:Nograd_var_hosszu.jpg|A várKép:Nograd_templom.jpg|A templomKép:Nogradi_latkep.jpg|A falu látképe</gallery>