Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Neszmély

telefon körzetszám:
34
lakosság:
1389 fő
terület:
2776 km2


Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Tatai kistérség.
Lakosok száma: 1389.
Lakások száma: 566.
Terület: 2776 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2544.

Neszmély község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai kistérségben.

Fekvése

Neszmély Komárom-Esztergom megyei település, a Neszmélyi Borvidék központja a Gerecse É-i, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es út mellett található.Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12, km.

Története

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, területén újabb kőkori, kora vaskori, római és honfoglaláskori leleteket is találtak, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.

Első írott nyomát 1216-ban találjuk, akkor nevét NEZMEL, 1341-ben NEEZMEL alakban írták. Birtokosa Weech unokája, Miklós comes.

Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és a Lajos herceg nevelője Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.

1422-ben már opidum, tehát város, és vámja a komáromi váré.

147l-ben Longa-villa. Város, majd mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.

A Zichy család is település birtokosa volt később.

Az 1848-1849-es szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.

A településen található a Neszmélyi borvidék központja. Kitűnő zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt.Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is.Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét.Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.

Nevezetességei

A XV. sz-ból származó református temploma gótikus stílusú, feltünően zömök, lőréses, egyetlen homlokzati toronnyal, az épület egy hajós. Kelet felé néző szögletes szentélyének támpillérét mely emberfejet formál – feltételezések szerint talán a templom épitészét ábrázolja – a tatai múzeumba szállították.

A Vár- hegyen áll a XV. sz-ból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszerrel, amelyet török korinak vélnek.

A szőlőhegyen található a XV.-ban épített gótikus stílusú un. KIRÁLYKÚT, amelyhez Albert királyhoz fűződő legenda kapcsolódik: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.

A Dunaparti Hajómúzeum

Itt található az Ászár- Neszmélyi borvidék központja. A borvidék könnyű,jellegzetessen zöldessárga színű fehérborairól híres.A borvidék neszmélyi körzetéhez tartozó települések:Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, NESZMÉLY, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős.

Híres emberek

  • Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király.
Kamocsay Ákos az ÉV BORÁSZA 1999-ben.

Külső hivatkozások

<!--* Neszmély Önkormányzatának honlapja<!--* Neszmély a Vendégvárón-->