Nagyveleg
Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Móri kistérség.
Lakosok száma: 698.
Lakások száma: 282.
Terület: 1317 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8065.
Nagyveleg: község Fejér megyében, a Móri kistérségben.
Fekvése
Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, a Mórtól 10 km-re nyugatra található.
Története
A település valószínűleg a honfoglalás idején jött létre; a területet Árpád fejedelem saját törzse számára foglalta el, majd az Anonymus által is említett Velek nevű vitéze a szolgálataiért kapott földön létrehozta a róla elnevezett települést. Ez azonban csak feltételezés.A falu első írásos említése 1230-ból való: ekkor a Csák család birtoka volt. A későbbi évszázadokból származó okiratok gyakran utalnak rá Velek, Vellek, Velgh, Welg, Welleg, Naghweleg, de legtöbbször Veleg, Velegh néven. Az idők során mindvégig Fejér vármegyéhez tartozott, általában mint a csókakői vár tartozéka. A török háborúk során elnéptelenedett, az 1662. évi összeírás szerint Kis és Nagy Velegh lakatlan volt. 1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta. 1746-ban evangélikus vallású felvidéki magyarokat és szlovákokat telepítettek ide; ekkor a falu 87 családból állt, 2/3 részben magyar, 1/3 részt szlovák nyelvezetűek, 1859-ben még 584 magyar és 30 szlovák, 1874-től már csak magyar lakosai voltak. Az 1848-49-es szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott. A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is. 67 nemzetőrt adott Veleg, a hősi halottak emléktáblája a templomban látható.
