Nagysáp

telefon körzetszám:

lakosság:

1564 fő

terület:

2477 km²

Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Dorogi kistérség.
Lakosok száma: 1564.
Lakások száma: 507.
Terület: 2477 hektár.
Telefon körzetszám: 33.
Irányítószám: 2524.

Nagysáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.

Fekvése

A Gerecse hegység északkeleti részén a bajnai völgyben helyezkedik el. Megközelíthető a Tát-Tatabánya közötti közúton. Tatabányától 30 km-re, Táttól 12 km-re, Dorogtól 18 km-re, Esztergom-tól l7 km távolságra van. Vasútállomása nincs.

Tengerszint feletti magassága 200 m. A Gerecse hegység leszakadt rögei: nyugatról az Öreg hegy, a Domonkos hegy, a Som-berek, a Lukas kő, melyek kelet felé lejtenek. A teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint és medencedombsággá formálták. A sürű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. Éghajlata mérsékelten hűvös, és mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma 2.000 óra körül van évente. Az éves csapadék mennyisége 330 mm. A községnek két felszíni folyása van,: Sápi ér, és a Szilas ér melyek a vízmennyiségewt dél felé juttatják el az Únyi patakba. A dombságok barna erdőtalajjal fedett területewit szántóföldi műveléssel hasznosítják. Jelentősek a szőlő és gyümölcs termesztő területek.

A völgyek réti öntéstalaján szántóföldi művelést folytatnak, de a vízenyős területek rétjein szálas takarmányt termesztenek. Hagyományos gazdasági tevékenység a gabonatermelés, bortermelés, az erdőgazdálkodás, és az állattenyésztés.

Története

Már az őskor óta lakott hely, a régészeti leletek szerint. A Kerekdomb-majorban őskori cserepeket találtak. Órisápon bronzkori cserepek és urnasírok maradványai kerültek elő. Avar és kelta edénytöredékek szintén találhatók a falu határában. Római edények és , sőt római telep nyomára is bukkantak. A gedáshegyen (Gedás-domb) Árpád-kori sáncok maradványai vannak. Irásos nyomuk nem maradt.

Megmaradt, s még a XVIII. században is látható volt a község Szent Mártonról elnevezett temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi fôesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 1735 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás elpusztította. Helyét ma kereszt jelöli.

A település első okleveles említése 1248-ból való. Középkori magva Úrsáp (Órisáp) és a Gedás-dombi Baár-Kalán nemzetség megerôsített szálláshelye. Királyi birtok volt. Plébániája középkori eredetű. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1701-ben 10–15 katolikus és 200 kálvinista él a faluban. Az 1755-ös visitatio canonica szerint már 237 katolikus.

A Metternich-család emeli a jelenlegi templomot 1899- ben, felhasználva a régi faragott köveit is.

A község vegyes vallású.

Nevezetességei

rk. teplom
ref. templom
A Gerecse vonulatai, völgyei

Képtár

<center><gallery>Kép:Nagysáp a völgybe szorult falu.JPG|A völgybe szorult faluKép:Nagysáp Táncsics M. u.JPG|Az egyik bejárat a falubaKép:Nagysáp Posta.jpg|A postaKép:Nagysáp-játszótér.JPG|Játszótér (Háttérben a községháza)Kép:Nagysáp Kultúrház.JPG|A KultúrházKép:Nagysáp Rk. templom.JPG|A rk. templomKép:Nagysáp A református templom.JPG|A református templomKép:Nagysáp-ref. temlom belső.JPG|A templom belsejeKép:Nagysáp Szószék a ref, templomban.JPG|Szószék a ref. templombanKép:Nagysáp Hösök fala.JPG|Világháborús emlékfalKép:Nagysáp Az általános iskola.JPG|Az általános iskolaKép:Nagysáp-Köztársaság tér.JPG|Köztársaság térKép:Nagysáp Kossuth L.u.JPG|Kép:Nagysáp Szolgálati lakás a Köztársaság téren.JPG|

</gallery></center>