Nagykeresztúr

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Bátonyterenyei kistérség.
Lakosok száma: 294.
Lakások száma: 101.
Terület: 820 hektár.
Telefon körzetszám: 32.
Irányítószám: 3129.

A 21. számú főútvonal mentén, Salgótarján előtt Lucfalva felé kanyarodva jutunk el a Kis-Zagyvavölgye első falujába. Árnyas ligetek, virágos rétek, nyárfaerdők szegélyezik a falut. A faluhoz tartozó Krakkó puszta természeti értéke a tánctér az ún. Majális lapos, valamint egyedi növény- és állatvilága. Báró Podmaniczky Andor és Géza családi kriptája is itt áll, köré épült az ősi temető, ahol az 1700-as évekből származó fejfák ma is láthatók.
1997-ben közadakozásból készült el az ökomenikus templom, melyet 1996-ban szenteltek fel. A templom melletti fa harangtoronyba Kisfaludról került a lélekharang, amelynek felirata "Anno 1322 Losoncz".

A település múltja

Nagykeresztúr, Kiskeresztúr és Kisfalud elnevezésű településrészekből, 1999. máj. 1.ével Nagykeresztúr néven önálló település alakult, ami a megye legfiatalabb települése. Az írásos bizonyítékok alapján  a település már a XIII. Század első felében-a tatárjárás korában- is lakott terület volt. A fellelt dokumentumok szerint a mai Kiskeresztúr és Nagykeresztúr helyén a középkorban Keresztúr község állott. A török hódoltság idején a budai szandzsák 1559. évi összeírása szerint Keresztúr falu Sah Bej Bin Turna tímár-birtoka lett. A török uralom megszűnése után a környéken csak néhány zsellér család lakik. Keresztúr vonatkozásában a szakirodalom az ezután következő 150 évben is "fehér folt".
A környék nagyobb földbirtokosai: gróf Teleki László, gróf Ráday Gedeon, gróf Ráday Pál, báró Radvánszky, és gróf Thoroczkay Pál voltak.

Krakkó pusztán Aszódi báró Podmaniczky, Kisfaludon Irsay György, Kiskeresztúron a Radvánszkyak, Nagykeresztúron a Széchenyi-Szabó család a tulajdonos. Az 1873-as kolerajárvány idején a település még inkább elnéptelenedett.Krakkón, Kisfaludon, Kiskeresztúrban, Nagykeresztúrban az uradalmi birtokot kiszolgáló cselédség élt, a földesúr csak időszakosan tartózkodott itt az uradalmi kastélyban. Ezekből ma már csak a nagykeresztúri Széchenyi-Szabó Vilmos féle kastély romjai állnak.
Krakkó ma lakatlan. Jelentős természeti értéke a tánctér, ún. Majális lapos. Korábban csaknem minden jelentősebb uradalmi erdőben létesítettek táncteret. Talán a mai parkerdők elődjének tekinthetjük e területeket. Általában bearatási ünnepségeket, majálisokat tartottak ezeken a helyeken.

Kőkút-Kisfaludon volt először villany, külszíni villamos vasút, amelynek kijárata a Salgótarján felé vezető úton a kotyházi part alatt még ma is látható. A kisfaludi Surányi András állíttatta 1908-ban azt a hálaadó keresztet, amely a krakkói leágazással szemben található. Peresi doktornő anyai dédszülei után kutatva talált rá, aki renováltatta, majd felszenteltette 1990-ben. Egy homoksziklából lett kifaragva, magassága 3,5 m és a rajta lévő corpus 1 q súlyú öntöttvasból van. Pintér Sándor, aki Szécsény vidékének emlékeit kutatta, a kisfaludi temetőben szláv eredetű leleteket talált.