Nagykálló

telefon körzetszám:

lakosság:

10324 fő

terület:

6855 km²

Város.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Nagykállói kistérség.
Lakosok száma: 10324.
Lakások száma: 3584.
Terület: 6855 hektár.
Telefon körzetszám: 42.
Irányítószám: 4320.

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A név eredete

A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata:

sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma
a kál szó jelentése „nagy”
a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk).

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától 14 km-re. ( megközelítése)Balkánytól 14 km.-re, Kállósemjéntől 8 km.-re, Geszterédtől 13 km.-re, és Napkortól 9 km.-re helyezkedik el.

Története

Nagykálló a 14. században már mezőváros volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt. 1315-ben Károly Róberttől jogot kapott hetivásár tartására, később megyegyűlések színhelye volt, így a környék gazdasági és politikai központjává vált. 1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek. 1574-ben végvárnak nyilvánították. 1603-ban Bocskai István itt telepítette le a hajdúit, ezzel hajdúvárosi rangra emelte Nagykállót (amit akkoriban a sok áttelepülés miatt Újkállónak is hívtak). Bocskai halála után Báthori Gábor a hajdúkat Hajdúböszörménybe telepítette át, Nagykálló megfogyatkozott, de továbbra is ipari központ maradt. 1666-ra jelentős salétromfőzőhely. 1630-ban I. Rákóczi György elfoglalta, és itt bocsátotta ki Függetlenségi Kiáltványát. II. Rákóczi Ferenc 1703. július 29-én, a Rákóczi-szabadságharc első ostromaként megtámadta, és másnapra bevette a várat. 1704-ben elrendelte a vár lerombolását (amit végül csak 1709-ben rendeltek el. 1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor 1867-ben Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult. 1989-ben városi rangot kapott.

Nevezetességei

főtér: itt található a Református templom, a volt megyeháza és a Szabadság-kert.
Millenniumi emlékmű: 1896-ban emelték a magyar szabadságharcok emlékére.
református templom: 1710 körül épülhetett; harangtornyának, amely az Alföld egyik legmagasabb építménye (60 m), a Rákóczi-szabadságharc első ostromának emlékére a Rákóczi-torony nevet adták, és beleépítették az elfoglalt vár köveit.
római katolikus templom: a XVIII. században épült, késő barokk stílusban.
görög katolikus templom: a XVIII. században épült, Nagykálló legrégebbi épülete.
zsidó temetők
Helytörténeti Múzeum.
Korányi Frigyes emlékház.
Harangod: tanya Nagykálló közelében. A legenda szerint itt merült el a mocsárban a tatárok elől menekített harang. A környező vidék egyik legszebb része, ahol nyaranta kézműves táborokat rendeznek.
Ínségdomb: 1780-ban emelték, amikor az éhínség miatt a lakosok a földesúrtól, Kállay Ferenctől kértek gabonát, aki fizetségül a 12 méteres domb összehordását és a tetejére kilátó építését szabta meg nekik.