Nagycenk

telefon körzetszám:

lakosság:

1805 fő

terület:

1946 km²

Nagyközség.
Megye: Győr-Moson-Sopron megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Sopron-Fertődi kistérség.
Lakosok száma: 1805.
Lakások száma: 689.
Terület: 1946 hektár.
Telefon körzetszám: 99.
Irányítószám: 9485.

Nagycenk: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

Fekvése

A nyugat-magyarországi peremvidék Sopron-Vasi-síkságán helyezkedik el. A határ dél-nyugati rész dombos és a Soproni-hegység nyúlványihoz kapcsolódik.

Nevének eredete

A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, pl. 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.

Története

Késői ásatások őskori telepet tártak fel (1904-ben), réz- és bronzkorból is találtak leleteket, és hallstattkori hamvasztásos sírra bukkantak. Római és avar kori temetőt tártak fel. Római kori kőépület maradványait is fellelték a község határában.

A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely. Később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt a birtokos. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két (Kiscenk és Nagycenk) község. A török időkben, német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjárata idején szenvedett a lakosság. A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért Nádasdy III. Ferencet kivégezték, és a cenki birtok a királyi kincstárra szállt át, és ezzel a Nádasdyak birtokossága 1671-ben megszűnt. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy birtokok közül Sárvárt, és a hozzá tartozó Alsó -és Felsővidéket, amelyhez Cenk is tartozott.

Hogy örökjogon a Draskovich-család birtokába kerülhessen a terület, egy nagyobb mennyiségű pénzre lett volna szüksége. Mivel Draskovich ezt megfizetni nem tudta, így Széchenyi György , akkori gazdag győri püspökhöz fordult, hogy készpénzért elzálogosítaná-e neki a birtokok egy részét. A létrejött egyezség (1678) után Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi-családra véglegesen csak utódja, II. Széchényi György révén szállt át a vagyon 1711-ben, amely lehetőséget adott arra, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.

<b>Nagycenk</b> és Kiscenk sokáig két önálló község volt. 1892-ben egyesítették <b>Nagycenk</b> néven, de máig sem épültek össze.

Nevezetességei

A nagycenki Széchenyi kastély közelében, 1972-ben megépült 760 mm nyomtávolságú , gőzüzemű múzeumvasút.
Széchenyi István Emlékmúzeum (Széchenyi-kastély) – nyitvatartás: április 1-jétől október 31-ig: 10-től 18 óráig november 1-jétől március 31-ig: 10-től 14 óráig
a kastély bejáratával szemben induló hársfasor
Széchenyi Mauzóleum (a plébániatemplom mögött, balra helyezkedik el)
Szent István tiszteletére szentelt templom, és a templom előtti téren álló Széchenyi István szobor