Nádasd

telefon körzetszám:

lakosság:

1337 fő

terület:

3560 km²

Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Körmendi kistérség.
Lakosok száma: 1337.
Lakások száma: 539.
Terület: 3560 hektár.
Telefon körzetszám: 94.
Irányítószám: 9915.

Nádasd község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

Fekvése

Nádasd Körmendtől 7 km-re délre a Vasi hegyháton fekszik. Megközelíthető a 86 főúton. Környező települések: Körmend, Katafa, Hegyhátsál, Daraboshegy, és Halogy.

Nevének eredete

A falu eredetileg dombhátra települt. Ezt körülvevő mocsaras terület bővelkedett nádban. a Nádasd szó végén lévő "d" az ómagyar nyelvjárásban elterjedt kicsinyítő, becéző funkciójú.

Története

A falu határában már a római időkben élénk kereskedelmi forgalom volt. A község nyugati határában haladt át az egykori római Borostyánkő út melynek maradványai ma is láthatóak a település területén. Nádasd déli határát érintette az a fontos kereskedelmi út is, amely a középkorban Székesfehérvárt az itáliai városokkal kötötte össze.A település első okleveles említése Nadast néven 1233-ból való. A királyi országbíró oklevele a Nádasdy család birtokvitájával kapcsolatban rendelkezik. A települést birtokközpontnak használó nemesek a 13. században vették fel családnévnek a Nádasdy nevet. A nemzetség később a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott, egykori udvarházuk sajnos a történelem viharában elpusztult. Az uradalom központja az a 11. századi lakótoronnyal megerősített rotunda lehetett, amelynek 2003-ban feltárt és szépen helyreállított alapfalai a templom mellett megtekinthetők. A rotunda a feltárás alapján a Nádasdy család ősi nemzetségi templomát és temetkezőhelyét is rejti. Ez az első erődítmény valószínűleg a tatárjárásnak esett áldozatul, de azt követően újjáépítették és feltehetően csak 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. 1888-ban teljesen lebontották. A település 1246-ban Nadasd néven szerepel. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1376-ban említik, az oklevél a templomtól délre még négy nemesi kúriát is felsorol. 1532-ben a Bécs ellen vonuló török sereg égette fel a települést. Ebben a században Nádasd lakói is református hitre térktek. 1600-ban vélhetően egy előző török támadás következtében temploma romokban hevert, ekkor említik először Balázs nevű luteránus papját is. 1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével százezernél nagyobb létszámú török sereg vonult itt végig pusztítva ami útjába került. A Körmend elleni támadás során a csata a község területére is kiterjedt. Az elesett törököket a hagyomány szerint a Töröksír nevű domb alatt temették el. A katolikus egyház 1732-ben III. Károly rendeletére kapta vissza a templomot.

Fényes Elek szerint "Nádasd, magyar falu, Vas vármegyében, ut. p. Körmendhez délre 1 mfd., 404 kath., 330 evang., 12 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ágostai fiók gyülekezet és oskola. Szép szõlõhegy és erdõ. Földes ur h. Batthyáni." <ref></ref>

Vas vármegye monográfiájában "Nádasd nagy magyar község, 207 házzal és 1403 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-szövetkezetet tartanak fenn. Régi plébánia; kath. temploma 1730-ban állíttatott helyre, mig új csinos temploma 1890-ben épült. Kegyura Batthyány - Strattmann Ödön herczeg. Valaha a Nádasdyak voltak a földesurai, azután a Batthyányak ." <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.</ref>

1910-ben 1795 lakosa volt.

Nevezetességei

A Szent Kereszt Feltalálása tiszteletére szentelt római katolikus temploma elődje a 11. századi rotunda alapja a templom keleti oldalán található védőépítmény alatt látható. A régi templomot 1737-ben újjáépítették, 1888-ban bontották le. A mai templom Friedriger Frigyes építész tervei szerint 1888-89-ben épült. 1937-ben bővítve átépítették. A régi templomból mára a márvány oltár (mai fôoltár alapja), a márvány áldoztató rácsok, a rézbetétes keresztelô medence, a márványkô padozat, és az 1737-es megújításra emlékeztető márvány emlékkő maradt fenn.
A templomkertben több emlékmű áll. Az északi oldalon a Magyar Millennium emlékkeresztje, a nádasdi plébánia emlékmûve 1991-ből, a Honfoglalás emlékműve 1996-ból. Ciprusok övezte parkban az Ezeréves Magyarország és a Szentkorona emlékmûve áll. Az 1000 éves magyar tanítás és a nádasdi iskola emlékmûve, elôtte hat falu emlékfái sorakoznak 1996-ból. Kôkereszt 1895ből, a templom elôtt két oldalt a Hûség keresztje és az Utolsó remény keresztje. A sekrestye mellett, a gesztenyefák alatt az Árpád-kori temetô emlékmûve és az Ossarium. A temetőbe a 11. századtól 1786-ig temetkeztek. A szentély déli falán napóra látható, melyet Jézus Krisztus születésének 2000. évében készítettek.
Erzsébet királyné tiszteletére állított emlékkő.
A plébánia épülete 18. századi eredeteű, mai formájában az 1830-as években épült.
A községnek 2000-ben a régi iskola épületében felavatott helytörténeti múzeuma van.