Murony
Község.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Békési kistérség.
Lakosok száma: 1347.
Lakások száma: 573.
Terület: 3568 hektár.
Telefon körzetszám: 66.
Irányítószám: 5672.
Murony község Békés megyében.
Fekvése
Szomszéd települések: Békés (7 km), Békéscsaba (11 km), Mezőberény (7 km), Kamut (5 km)
Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 120-as számú (Bp. Keleti-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza) vonalán érhető el. A vasútállomás Mezőberény és Békéscsaba között található.
Története
Ószláv eredetű neve hangyabolyt jelent.Egy ideig Békésföldvár volt a neve.A település legjelentősebb gazdasági társasága az 1949-ben alapított Hidasháti Állami Gazdaság (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt. [1]A község három város, Békéscsaba, Békés, Mezőberény által határolt terület középpontjában található. A települést átszeli észak-dél irányban a Debrecent Szegeddel összekötő 47-es számú közlekedési főút és a Szolnokot Araddal összekötő vasútvonal. Kelet-nyugat irányban a Békést Szarvassal összekötő turistaút keresztezi.Területéhez tartozik Tarafű, Földvár, Pece, Gyúri-rét, Kaszáló, Murvahely, Üszőjárás és Soványhát.A mai községhatáron belül a régészeti terepbejárások során különböző korokból származó települések nyomait találták meg. Ezek őskori, rézkori, bronzkori, szkíta, kelta, szarmata, gepida, Árpád-kori, késő középkori leletek. Legjelentősebb a Földvár környéki lelőhely és Murvahely területén a középkori Murony templomának és temetőjének feltárása.
Az egykori Murony (az elnevezés jelentése hangyaboly) a mai Murvahely nevű külterületen található. Az első írásos emlékek 1295-ben említik a települést Murul, illetve Mwryul néven. 1663-ban pedig Murunhely elnevezéssel találkozhatunk a korábbi krónikákban. Feltehetőleg földvára miatt 1950-ig Békésföldvár néven is szerepel.
1295-ben Egyedfia Sándor kezén találjuk. A XIV. század végén az Ábrahámffyak és leszármazottaik, 1412-ben Dánfoki András, Gergely és Benedek tulajdona. 1424-ben a Dánfokiak Mwryul nevű birtokukat elzálogosítják Maróthy Jánosnak és fiának, majd ugyanezt a birtokot 1426-ban el is adják.A török előrenyomulása idején 1552-ben lakosai elmenekülnek, és csak 1555-ben települnek vissza. 1564-ben kb. 90 ember lakja.A XVII. század végén újra elnéptelenedik. 1649-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem elajándékozza Bakta Ferenc és Szél Pál borosjenei vitézeknek.1720-ban báró Harruckern birtoka, majd 1744-ben Placsitár Lukács, örmény kereskedő 350 forintért béreli. Fényes Elek szótára 1851-ben pusztának említi Murvahelyt, Békés mellett.A XIX. század végén Jantyik Mátyás családjának is van Murvahely térségében birtoka, melyre 1861-ben kápolnát, 1895-ben festőműtermet épít.A XX. század elején a Wenckheim birodalom és Megyeri Sándor birtokainak része. Több család telepedik le ebben az időben a Duna, Petőfi, Ady utcákban. 1922-ben a pecei lakosok adományából, az első világháborúban elesettek emlékére harangot állítanak. 1932-ben már két tantermes iskola működik a településen.Évszázadokon keresztül a lakosság mezőgazdaságból él. A második világháború után alakul meg a Hidasháti Állami Gazdaság, majd az Alkotmány és a Rákóczi Termelő Szövetkezet. 1968-71 között felépül a SERKÖV sertéshizlaló vállalat.1950-ben Békéstől - önálló közigazgatással - különválik Murony, lakosainak száma ekkor 1958 fő. Ebben az időben jelentős fejlődésnek indul. A közvilágítás kiépítése 1951-ben történik meg Az ivóvízellátás érdekében Northon-kutat fúrnak 1952-ben, melyet 1973-tól vezetékes ivóvízhálózat vált fel. 1960-70 között épül a belterületi házak zöme. A vezetékes földgázhálózat kialakítása 1983-ban történik. A községi utak alapjainak jelentős része 1980-90 között lakossági összefogással készül el. 1995-ben felépül a magyaros stílusú tornacsarnok. Az új templom avatására 2002-ben, a felújított orvosi centrum átadására 2005-ben kerül sor. 2007-ben befejeződik a művelődési ház felújítása.
A község sík területen fekszik, melyet földszintes házak uralnak. Központjában helyi látványosság a liget, melynek területe helyet ad a közösségi, szabadtéri rendezvényeknek. A külterület legmagasabb karakteres épülete a Hidasháti Állami Gazdaság vetőmagüzemének tisztítótornya, ami az 1960-as években épül. Jellegzetes „V” alakú vasbeton-héjszerkezetű tetejével a település látképét jelentősen meghatározza. Történelmi műemlék a Murvahelyen található 1861-ben épült Szent Anna kápolna. Sajnos jelenleg igen rossz állapotban van, melyen a felújítás és a helyi védelem alá helyezés tudna segíteni.
Látnivalók
- Szent Anna kápolna
Érdekesség
- Erdélyben „élt” egy muronynak nevezett vámpír. Át tudott változni emberből macskává, kutyává, varangyos békává vagy bármilyen vérszívó rovarrá. Ez a fajta álcázás nagyon megkönnyítette a muronynak, hogy megtámadja az áldozatait, mivel azok nem gyanakodtak az állatokra.
