Mogyorósbánya

telefon körzetszám:

lakosság:

845 fő

terület:

733 km²

Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Esztergomi kistérség.
Lakosok száma: 845.
Lakások száma: 309.
Terület: 733 hektár.
Telefon körzetszám: 33.
Irányítószám: 2535.

Mogyorósbánya község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben.

Fekvése

Mogyorósbánya a Gerecse északi nyúlványai alatt található 875 fős község.Elérhető Tatabányától, Tatától 28-28 km, Esztergomtól 15 km, Táttól 5 km távolságra.

Története

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római- kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.

Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.

Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, (Hontpázmány nb. Ármai) Benedek ispánnak adta, s határát leiratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.

1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai”Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nb-eknél találjuk.

A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között - valószínűleg elpusztult - , később azonban lassan újranépesedett.

A Rákóczi szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a XVIII. században szlovák telepesek érkeztek a településre.

1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni.A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.

A falu mai nevét 1902-ben kapta.

Nevezetességei

Mogyorósi-szirtek

A Mogyorósbánya és az Ebszőnyi-elágazás közötti lapos tetejű, erdős hegy DK-i oldalában találjuk az 5 méterestől a 20 méteres magasságig terjedő, és mintegy 100 méteres hosszanti kiterjedésű Mogyorósi-szirteket. Kőzetanyaga a földtörténeti eocén korban kialakult édesvízi mészkő, mely az egykori mocsaras-lápos környezetben élő gazdag növényi vegetációt vonta be. A szerves anyag természetesen azóta elbomlott, de a kicsapódó mész ma is híven őrzi az egykori növények lenyomatait. A Mogyorósi-szirtek mészanyagát hosszú időn keresztül bányászták, aminek még ma is fellelhetők a nyomai. Napjainkban közkedvelt célpont nemcsak a túrázók, de sziklamászók számára is. Ugyanakkor kiváló észlelési adottságai miatt a csillagászok is rendszeresen táborokat szerveznek ide.

A szirtek számos botanikai értéknek is otthont adnak. Így például tavasszal nyílik az apró nőszirom, de sok zuzmót is láthatunk, ami a levegő tisztaságának fokmérője.

A hegy Mogyorósbánya felőli oldalán, az 1980-as évek végéig külszíni szénbányászat folyt, ahol a szén kitermelése közben különlegesen szép benn-nőtt gipszkristályok kerültek elő, valamint egy nagyon ritka ásványtani érdekesség is, a tsermigit.

Varga László[1]