Mezőhegyes

telefon körzetszám:

lakosság:

5736 fő

terület:

15544 km²

Város.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Mezőkovácsházai kistérség.
Lakosok száma: 5736.
Lakások száma: 2899.
Terület: 15544 hektár.
Telefon körzetszám: 68.
Irányítószám: 5820.

Mezőhegyes egy város Békés megyében, a Mezőkovácsházi kistérségben. 1872-ben községi, 1971-ben nagyközségi rangot kapott, majd 1989. március 1-jén várossá nyilvánították.

Fekvése

Békés és Csongrád megye határán, Tótkomlós és Battonya között, a Csanádi-háton fekszik, a román határ mellett.

Története

A régészeti feltárások tanúsága szerint a település már az ókortól lakott volt. Az első írott emlék 1421-ben említi a települést Mezew Heges néven.

A török pusztítása után a terület elnéptelenedett, de Csekonics József lovaskapitány javaslatára1785-ben II. József, a "kalapos király" ménestelepet alapított itt, amellyel elősegítette a falu újratelepülését. A kb. 60 épület együttese ma műemléki védelem alatt áll.

1421 IV. 28: (Mezőhegyes első írásos említése „Mezewheges” alakban) Jánki János örököséül fogadja Csáki Miklóst és öccsét.
1427 V. 29: Jánki halála után a falut mégis Nagymihályi Albert Vrnai perjel kapja meg Zsigmond királytól.
1445: Nagymihályi György sikkasztás miatt birtokait elveszti, köztük Mezőhegyest is.
1451: Hunyadi János birtokaként szerepel.
1463 VIII. 9: (Mezehegesse) Hunyadi Mátyás a falut Jaksics Demeternek és Istvánnak adományozza.
1530 IX. 7: (Mezehegyes) Jaksics Márk elzálogosítja a falut, nejének és lányának. Ez, halála után örökösödési vitát vált ki.
1539 V. 24: (Mezewhegyes) Szentszávai Herceg Mátyásné pert indít a falu megszerzéséért
1539: A falut Petrovics Péter temesi főispán foglalja el.
1550 I. 10: Nagymihályi Sándor és Gábor maguknak igénylik a falut.
1552: Ali bég csapatai elpusztítják a települést.
1555: A török adólajstrom pusztaként említi.
1556 I. 26: Ártándi Kelemen visszaköveteli a pusztát Mágocsi Gáspár gyulai várkapitánytól.
1558: A temesvári defter új településként sorolja fel. Adót fizetnek: Acsatkovics Petár, Márics Gyura, Ocsar Gyura, Ulnak Szotján.
1560: A Jaksics lányok osztozásakor Mezőhegyes Zeleméri Lászlónénak jutott.
1561: (Mezehegyes) A gyulai várban készült leltár szerint Mezőhegyesen akkor 7 nemesi porta volt.
1563 V. 6: Özvegy Dóci Miklósné itteni birtokaira új adománylevelet kap a királytól.
1564: A faluban már 12 nemesi porta van.
1579: A Csanádi szandzsák adóösszeírása szerint 35 család fizet adót.
1596: A krími tatárok támadása teljesen elpusztítja.
1640-körül Ali csanádi bég újratelepíti a falut.
1642: (Mezőhögyös) Egy öcsödi tolvajbanda ront a falura és elpusztítja.
1647: (Mezőhegyes) A csanádi püspökség javaként, mint puszta szerepel.
1648: Lakosai visszatérnek és a csanádi püspökség oltalma alá helyezik magukat.
1650 III. 1: II. Rákóczi György a sajátjának tekinti és eladja a falut.
1651: Mezőhegyes mégis a csanádi püspökségnek adózik.
1654 IX. 2: (Mezős-Hegyesse) A falu királyi oltalomlevelet kap. Adója: 4 Tallér, 2 pár csizma.
1660 I. 21: (Mező-Hegyesse) Marcipodari püspök oltalomlevelet adott ki a falura.
1686: A tatár csapatok ismét elpusztítják.
1687: A törököket végleg kiűzik a területről.
1702: A területet az „Új Szerzemények Bizottsága” a „marosi határőrség”-nek ítéli.
1741: A határőrvidék felszámolása után a pusztát az Aradi Kincstári Uradalom részére foglalják le.
1751: 1000 holdas parcellákra osztják és bérbe adják.
1755-től egy részben volt bérbe adva.
1767: Két részre osztják, Dániel Péter és Nagylak városa veszi bérbe.
1772: Bogdanovics Bernát 12 évre bérbe veszi az egész pusztát.
1784 XII. 20. II. József aláírja a ménes alapítási okmányát.
1785: Felépül két kaszárnya.
1786 I. 17. II. József első látogatása Mezőhegyesen. Csekonics Józsefet nevezi ki a ménes parancsnokának.
1786: Elkészül a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő.

- Mezőhegyeshez csatolják Kamarás pusztát.

1787: A méneshez csatolják Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat.

- A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztják.

1787 nyara: II. József második látogatása.
1789 III. 20. A ménes országos vásárjogot kapott. Évenként kétszer, április 1.-jén és október 1.-jén tarthat vásárt.
1800: Felépülnek az első istállók: 11, 17, 20, 22, 45, 39, 55, 66, 13, 43.
1807: Különválasztják a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lesz.
1809: Felépül a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a bélyegző akol.
1814: A visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítik a ménessel.
1818: Felépül az állatkórház.
1819-1820: Felépül a 73.-i és a 82.-i istálló.
1839: elkészül az első magyar nyelvű följegyzés Mezőhegyesről. Lakosainak száma ekkor 1300 fő.
1846 VII. 12. A római katolikus templom felszentelése.
1847: A kórház átadása. 83 ágy, gyógyszertár és orvosi lakás került átadásra.
1848 VII. 8: A magyar hadügyminiszter elrendelte, hogy a honvédtisztek részére a ménes adjon megfelelő mennyiségű lovat.
1848 VIII. 16: Boxberg Frigyes és tiszti kara letette az esküt a magyar nemzeti kormányra.
1848 XII. 1: A visszaélések miatt nyugdíjazzák Boxberget.
1849 I. 1: Az új ménesparancsnok Pándy Samu honvédezredes lesz.
1849 nyara: Honvédcsapat szálja meg Mezőhegyest.
1849 VIII. 1-2: Kossuth Lajos Mezőhegyesen tartózkodik.
1849 VIII. 7: Császári csapatok szállják meg a ménest.
1849 X. 8: Pesten kivégzik Gonzeczky János mezőhegyesi lelkészt. Bűne az volt, hogy a templomban kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását.
1852 VI. 14: Ferenc József első mezőhegyesi látogatása.
1854 VI. 22: Földrengés következtében, a 67-es majorban összedől egy pajta. 13 embert temet maga alá.
1861: Felépül a 21-es majori intézői lakás.
1862: Felépül a 28-as majori intézői lakás.

- Leég egy istálló a 18-as majorban.

1865: Felépül a katolikus plébánia, a népiskola, a mérnöki hivatal, vágóhíd, a mészárszéki lakás és a református imaház.
1868: Posta és távíróhivatal nyílik.
1869 I. 1: A ménes végleg a magyar állam tulajdonába kerül. Ezzel egyidőben végleg kettéválasztották a ménest és a gazdaságot, azaz a Ménesbirtokot. Mezőhegyes lakosainak száma ekkor 1643 fő, ebből 1200 katona, a többi polgári személy.
1869: Felépül a 6-os és a 47-es majori intézői lakás.
1870: Az eddigi katonai iskolát községi iskolává szervezik át.
1872 V. 8-9: Ferenc József második mezőhegyesi látogatása. Emlékét dombormű őrzi.
1872 VIII. 17: Megalakul Mezőhegyes önálló eszmei község, melyhez hozzácsatolják Tompa pusztát is.
1873: Lébészeti (meteorológiai) állomást létesítenek.
1875 I. 1: A gazdaság áttér a polgári alkalmazottak foglalkoztatására. A katonákat kitiltották a gazdasági udvarokból. Megkezdődik a cselédség beáramlása és letelepedése.
1876: Mezőhegyesre érkezik a 28 éves Gluzek Gyula.
1881: A házi telefonhálózat kiépítése.
1882 XI. 25: Az Arad-Mezőhegyesi vasútszakasz átadása.
1883: Elkészül a vasútállomás.
1883 V. 20: A Kétegyháza-Mezőhegyesi vasútszakasz átadása.
1883 V. 30: A Makó-Mezőhegyesi vasútszakasz átadása.
1883: Elkészül a 6-os majori szeszgyár.
1884: Felépül a 18-as, a 21-es, az 57-es majori szeszgyár.

- Felújítják a gőzmalmot.- Befejeződik a távíró és távbeszélő vonal kiépítése.

1885: Elkészül a Központi Szálloda benne a „Tiszti Kaszinó”, egy kávéház és étterem is helyet kap. (Centrál étterem)

- Első ízben érkeznek időszaki munkások Mezőhegyesre.- Felépül a 47-es, a 73-as, a 81-es majori szeszgyár.- Az első ártézi kút fúrása. (víztorony)

1887 IV. 1: Az óvoda megnyitása.
1888: A négy kerületet nyolcra osztják.

- Az elevátormagtár építése.- A víztorony tartályházának építése.

1889: A cukorgyár átadása.

- Az Élővíz-csatorna átadása.- Felépül a temetői ravatalozó. Jelenleg csőszház.- Kiépül a gazdasági vasúthálózat. (kisvasút)

1890: Megkezdődik a 9., a kovácsházi, kerület szervezése.

- Működni kezd a digesztor.

1890 IX. 1: Leég a cukorgyár.
1891: Elkészül a vasúti vendéglő. (gazdasági bolt)
1893: Átadják a kendergyárat.

- Felépül a téglagyár. (Az 1930-as években elbontották.)

1894: Az Orosháza- mezőhegyesi vasútvonal építése.

- Elkészül a Nőtlen Tiszti Lak vagy Kan-tár. (Városháza)

1896: Milleneumi emlékmű átadása. (később elbontották)

-Faiskolát létesítenek.

1897 V. 23: Kozma Ferenc szobrának leleplezése.
1909. IX. 1:: Felszentelik a református templomot.

-Kiépítik a római katolikus templom körüli parkot.-A régi kórház mellé felépítik a jelenlegit.

1910: A cukorgyár melletti tóra strandot építenek.

-Új vágóhíd épül.

1912 nyara: A magyar honvédség hadgyakorlatot tart Mezőhegyesen.
1914 VII. 26: Elrendelik a részleges mozgósítást.
1914 VIII 1: Általános mozgósítás. A ménesbirtok személyi állományából 800 szegődményest, az időszaki munkások közül 304 embert szólítanak fegyverbe.
1919 IV. 26: A vörös hadsereg kiüríti Mezőhegyest.
1919 V. 2. Este 6 óra körül a királyi román csapatok megszállják Mezőhegyest. Új román neve Mare Rosu lesz.
1920 I. 17: Miután kiderül, hogy Mezőhegyes nem lesz Romániáé, megkezdik a teljes kiürítést.
1920 III. 29: A megszálló román csapatok elhagyják a települést. A hátrahagyott kép siralmas.
1920 III. 30: A magyar honvédség csapatai birtokba veszik a települést.
1920: Körülkerítik a birtokot.
1920-1923 között felépítik a 6-os, 39-es, 43-as, 47-es, 57-es, 73-as, 81-es, 84-es majori iskolákat.
1923: Megkezdődik a település villamosítása.

-Felállítják a háborús hősök emlékműveit.-Egy 1886-ban épült istálló átalakításával felépítik a kultúrcsarnokot.-Kiépítik az állomáshoz vezető sétányt.

1927: Leég a kendergyár.

-A cukorgyári sportpálya kialakítása.

1931: Felépítik a növénynemesítő telepet.
1932: Megkezdődik a „kettős konyhák” kialakítása.
1933: A temetőben kialakítják a „Hősök ligetét”. 141 hősi halottat temettek el.
1934: Önállósul a helyi evangélikus felekezet.
1936: A cukorgyári dolgozók sztrájkja.
1939: Egészségházat létesítenek.
1941 VI. 29: Gonzeczky János emléktáblájának felszentelése.
1944 IX. 28: A vörös hadsereg megszállja Mezőhegyest.
1946 I. 17: A földosztás után kitűzik Mezőhegyes új határait.
1948 IV. 25: Rákosi Mátyás beszédet mond Mezőhegyesen.
1949: A gazdaság új neve: Nemzeti vállalat
1949. XI. 23: felszentelik az evangélikus templomot.
1950: Újraindul a tenyésztői munka az egykori katonai ménesben. Új neve: Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep.
1951: Ismét új nevet kap a gazdaság: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság.
1952: A felállító istálló építése.
1957: A fedett uszoda építése.
1958: A peregi hibridüzem építése.
1961: A gazdaságot ágazati rendszerben szervezik át. Egyidejűleg új nevet kap: Mezőhegyesi Állami Gazdaság.
1962: Az Állami Gazdasághoz csatolják a méntelepet.(egykori katonai ménes)
1963: Ismét kerületi rendszerbe osztják a gazdaságot. (6 kerület)
1982 VII. 6: Az új Kozma szobor leleplezése.
2000 VI. 2: A régi Kozma emlékmű újraavatása.

Gazdaság

lótenyésztés
cukorgyártás
malomipar
húsipar
fűrészipar

Testvérvárosai

Kézdivásárhely, Románia (1990)

Mordano, Olaszország (1990)

Pereg, Románia (1995)

San Giorgio di Nogaro, Olaszország (1998)

Érdekességek

A 19. század második felétől itt tenyésztettek ki négy új, egész Magyarország lóállományát átformáló lótörzset, illetve -fajtát: a nóniusz-t, a gidrán-t, a furioso-t, a nort-star-t, és a mezőhegyesi félvért.