Medgyesegyháza

telefon körzetszám:

lakosság:

3905 fő

terület:

6429 km²

Nagyközség.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Mezőkovácsházai kistérség.
Lakosok száma: 3905.
Lakások száma: 1872.
Terület: 6429 hektár.
Telefon körzetszám: 68.
Irányítószám: 5666.

Medgyesegyháza nagyközség Békés megye Mezőkovácsházi kistérségében.

Fekvése

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig,majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházára,innen keleti irányban Medgyesbodzásig, innen kb. 6 kmvasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged vonalon.

Története

Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltságig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták. A török időkből a település történetére vonatkozóan, a XVI. század végétől, igen kevés adat áll rendelkezésre. A kévés írásos emlék között említést érdemel az 1567-ben és 1579-ben történt összeírások. Ezek tanúsága szerint ebben az időszakban, 1567-ben a településen 39 család élt, 1579-ben pedig 82 családot számoltak össze, ezek az adatok a lakosság folyamatos továbbéléséről tanúskodnak. A XVI. század végétől a feljegyzések száma még inkább megfogyatkozik és 1579 után Megyésről, a mai település középkori múltjáról nincs több adat.

A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. A megszűnt falvak pusztulásának és lakatlanná válásának közvetlen okát szinte egyetlen esetben sem ismerjük. Ugyanígy feledésbe merült általában pontos helyük is, pedig valószínűleg mindegyiküknek, de legalább Megyesnek biztosan volt temploma is.

1726-ban III. Károly Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők a XVIII. század egész folyamán és a XIX. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat. A szamosújvári, erzsébetvárosi, gyergyószentmiklósi örmény vállalkozók (kereskedők) az Erdélyből idehajtott ökröket a pusztákon feljavították és azután ausztriai és németalföldi piacokon értékesítették. A bérlők pásztorokat fogadtak, ideiglenes építményeket is emeltek, de a földet nem szántották. A télen-nyáron a szabadban tartott marhaállomány a kincstári pusztákon egy-egy időpontban együttesen tíz- és harmincezer darab körüli lehetett.

A külterjes marhatartás kényelmes, de kincstárnak keveset jövedelmező forma volt. A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár.

A végrehajtásba igyekeztek pénzembereket bevonni, s a nagyobb bérleteket számukra fenntartani. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. A kincstár és nagybérlők közvetlen irányítása alatt, a kedvező feltételek hatására 1841- és 1846 között jelentős számban telepítvényes községek keletkeztek. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.

A Bach-rendszerrel életbe lépett dohányilleték miatt a dohánytermesztés haszna nagyot esett, a dohánykertészek feleslegessé váltak. A földterületek utáni hiteleket a telepesek nem tudták fizetni, ami miatt Wodianer jelentős összegeket követelt a kertészektől. A bírósági eljárások után, 1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.

Az 1883-ban megépített Kétegyháza - Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított a pénzügyminisztérium számára, amely ebben az időszakban jutott arra a meggyőződésre, hogy a hagyományosan bérbe adott, keveset jövedelmező pusztarészeket áruba bocsátja. Erre ösztönözte a földek árának mind lendületesebb emelkedése is, amelyet egyfelől a gyorsan szaporodó lakossághoz képest egyre súlyosabb földhiány, más oldalról a módosabb mezővárosi - főként orosházi és csabai - parasztság földgyarapító és termelésbővítő törekvései tápláltak. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg, kataszteri holdanként 273 forintért, húsz éves részletfizetéssel. Medgyesegyháza 1893-ban alakult nagyközséggé.

Az érdekeiket jól egyeztető és képviselő békéscsabai földvásárlók, zömmel tőkeerős vagy legalább hitelképes parasztgazdák és értelmiségiek, a vétel terheit rövid idő alatt kiegyenlítették, és jövedelmüket hamar a gazdálkodáshoz szükséges befektetésekbe vihették. Emellett Medgyesegyháza agrárgazdasága - a telepítvényes községekkel szemben - nemcsak az uradalmi, hanem a paraszti termelésben is képes volt bérmunkát felhasználni. Ezzel enyhültek a szociális feszültségek a földnélküliek körében. Érdemi javulást hozott a beltelkek tömeges kimérése, s ezzel a családi kertészkedés, zöldség- és gyümölcstermesztés lehetőségének megteremtése, leginkább a legszegényebbek számára.

Nevezetességei

Szobrok, emlékművek

A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található.A II. világháborús áldozatok emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik.A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.

Schéner Ház

Medgyesegyháza legújabb büszkesége a szeptember 29-én ünnepélyes keretek között átadott Schéner-emlékház.A falu néhány évvel ezelőtt vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában,melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából.A mester művészetét 1978-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett.1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia,1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Templomok, kastélyok

Az egykori zsidó templom épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.A településen evangélikus és katolikus templom is található.Az utóbbit még a Telbisz család építtette.Az egykori Telbisz-kastély ma az Idősek Otthona működik.

A bánkúti búzák atyjaként számon tartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található,síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt.A gazdasági világválság idején az amerikai Manitubában,Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett.A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak,ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.

Csanád Emlékpark

A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült,ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől.Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik mely,Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.Medgyesegyházán fontos feladatnak tartjuk környezetünk szépítését.Szeretnénk, ha a hozzánk látogatók minden téren az igényességgel találkoznának.Bízunk a turizmus és az idegenforgalom fellendülésébe