Martonvásár

telefon körzetszám:

lakosság:

5524 fő

terület:

3125 km²

Város.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Ercsi kistérség.
Lakosok száma: 5524.
Lakások száma: 1889.
Terület: 3125 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 2462.

Martonvásár város Fejér megyében, az Ercsi kistárságben.

Fekvése

A megye északkeleti részén található, a Budapesti agglomerációban.

Közlekedés

A város a Budapest – Székesfehérvár vasútvonalon fekszik intenzív átmenő vasúti forgalommal. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.

A település a 7-es elsőrendű főút mellett terül el, határában fut az M7-es autópálya és a tervek szerint az M6-os autópálya is erre fog épülni. Martonvásáron északnyugat - délkelet irányban fut keresztül a Gyúró – Ercsi mellékút. A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbusz forgalom része. Napi többszöri elővárosi járatok kötik össze Budapesttel; sűrű az autóbusz forgalom Martonvásár, valamint Gyúró és Ercsi között. A városban helyi járat is üzemel.

Története

Martonvásár valószínűleg már a 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.

Az 1770-es években a Bruszvik-család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda – Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.

A II. világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

A település 2005-ben kapott városi rangot.