Maklár

telefon körzetszám:

lakosság:

2465 fő

terület:

2801 km²

Község.
Megye: Heves megye.
Észak-Magyarország régió.
Egri kistérség.
Lakosok száma: 2465.
Lakások száma: 957.
Terület: 2801 hektár.
Telefon körzetszám: 36.
Irányítószám: 3397.

Maklár község Heves megye Egri kistérségében.

Fekvése

Maklár nagyközség Heves megyében Eger völgyének az Alföld felé eső kijáratában, a Bükk Alföldbe simuló legdélibb nyúlványai között az Eger-patak két oldalán fekvő település. Északról Nagytálya, keletről Mezőkövesd, délről Szihalom és Füzesabony, nyugatról Kerecsend határolja. A település természet-földrajzilag részben síkterületen, másrészt a Bükk déli nyúlványainak dombjai által övezett területen fekszik. Egertől déli irányban 10 km-re, Füzesabonytól 4 km-re északra fekvő település. Egerszalóki hőforrás 15 km-re, Tisza-tó 40 km-re elérhető. Alsóbbrendű közúton és a Füzesabony - Eger - Putnok vasútvonalon közelíthető meg. M3 autópálya a településtől 5 km-re található. A falut az Eger-patak szeli ketté, itt válik ki belőle a Rimának nevezett árapasztó-csatorna. Maklár kellemes, csendes városkörnyéki település, barátságos faluképpel.

Határának déli része Szihalomtól Füzesabonyig terjedő síkság, a keleti és nyugati határa dombos-völgyes terület. A települést keletről az Öreghegy, nyugatról a Nagy-Aszó dombjai övezik. A települést és határát érintő széljárás Nyugat-Északnyugat irányú szárító szél. A csapadékot is többnyire Nyugat-Északnyugat irányból kapja. A csapadék évi átlaga 400-500 mm. A napsütéses órák száma meghaladja az 1400 órát. A nagyközség szerkezetileg széles-utcás település. Házai többnyire szalagtelken, sorosan helyezkednek el. A szabályosan kimért széles utcái és telkei magukon viselik a XVIII. század folyamán történt újratelepülés nyomait. A falu határának talaja fekete agyagtalaj, amely a környék legjobb termőterülete. A falu mindenkori lakóinak biztonságosan nyújtott és nyújt ma is megélhetést. Határának síkterülete megtermi a falu kenyerét, szőlőhegyei adják borát, rétjei táplálja jószágait. A falut kettészelő bővizű Eger-patak, amely a Bükk hegység nyugati oldalának felszíni vizét szállítja a Tiszába. Egész hosszában, de főleg Eger völgyében települt falvak lakóinak szolgált áldásosan. Az általa érintett települések több tucat malmainak szolgáltatott évszázadokon át vízi energiát, öntözte földjeit és rétjeit, tiszta vizével oltotta hajdan szomját a nyári határban dolgozóknak. Ezeknek a természeti adottságoknak méltán nagy szerepe volt abban, hogy a falu több évszázados történelme során a település többszöri elpusztulása és a korabeli lakóinak oly sok hányatottsága ellenére mégis - több mint 700 éven át - fennmaradt és ma is virágzó település.

Története

Maklár település helyét már az ie. 1900-1850 időszaktól lakták. Ekkor bronzkori népek telepedtek meg itt, számos régészeti emléket hagyva maga után a Baglyas –dombon és a Koszpérium- dombon.

Honfoglaláskor a terület az Örs-törzs által volt megszállva. István király alapította meg az Egri püspökséget, melynek része lett az Eger-völgye, ahol településünk fekszik. Tatárjáráskor sok emlék elpusztult.

Első okleveles említése 1261-ben történt, amikor IV. Béla az egri völgy falvainak, köztük Maklárnak birtokában megerősítette az egri püspökséget. A falu 1804-ig az egri érsekség birtoka volt.

Az 1380-as években vámszedési jogot nyert, később népes mezőváros, oppidum lett. Mátyás király idején Nagymaklár és Kismaklár nevű falurészt említettek az oklevelek. 1486-ban Nagymaklár az egri vár részére adta be bárány, sör, sajt, kenyércipó szolgáltatásait, a malac- és bordézsmát, ide fuvarozta a tűzifát és minden napra állított egy várőrt. Ugyanakkor Kismaklár az egri püspöki udvartartás számára adott kaszásokat, valamint sertés-, zab- és bordézsmát. Az 1526-ban hazavonuló törökök egy seregrésze felégette a falut. 1550-ben már a töröknek is adóztak. 1552-ben ismét elpusztult a falu, de 1556-ban már újból népes lett. 1596-ban az Eger elfoglalásáért indított hadjáratban ismételten elpusztult, s 1609 körül népesült be újra, s a török korban is népes település.

A XVI. században két malom is volt a faluban. 1700-ban Telekessy püspök Maklár mezővárosában esztendőnként három ízben tartandó országos vásárra szerzett privilégiumot. A Rákóczi szabadságharc alatt 1708-ban ismét elpusztult; akik megmenekültek, az andornaki pincékben húzták meg magukat, s csak 1712 után kezdtek visszatelepedni. A robotmegváltás és a szabad költözés lehetősége, valamint a kiterjedt termékeny határ a XVII. század első felében szép számmal csalogatták ide a szomszédos falvak nehezebben élő gazdáit.1741-ben Tarnaszentmáriáról, 1758-ban Egerszólátról költözött át egy-egy csoport az ottani túlzott robotterhek miatt. 1732-től Erdődy püspök eltiltotta a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, ami azt eredményezte, hogy a reformátusok egy része elvándorolt. A helyükre katolikus németeket költöztettek. 1758-ban ment végbe a "svábok" első nagy beköltözése. 1764-ben 27-28 német család, 1772-1774 között ismét 20 német újtelepes költözött Maklárra.

1770-ben a Maklári- és Nagyaszó-hegyen a helybeli és más falubeli szőlősgazdák összesen 843 kapás szőlőt műveltek. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették és a korábbi 21 hold helyett 33 kishold szántóföldet és 5 kaszás rétet rendeltek minden egész telekhez. A XIX. század első felében megnövekedett az állattenyésztés jelentősége a településen.

1849-ben Guyon és Aulich honvédseregei itt foglaltak állást a kápolnai csata idején. 1850 körül az úrbérrendezés után növekedett az önálló gazdaságok száma, a település polgári faluvá kezdett válni, a legnagyobb birtokos továbbra is az egri püspök maradt. 1900-ban 2024 római katolikus, 257 református és 15 izraelita lakosa volt.

A községi régi, ma már csak fényképről ismert templomát Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-1798 között. A Szentháromság tiszteletére emelt templomot a német katonaság 1944 őszén felrobbantotta. A sekrestye és néhány részlet beépítésre került a mai, 1948-ban felépített templomban. A rokokó mellékoltár a korábbi templom főoltára volt; a keresztelőkút 1790 körül készült, felsőtárkányi szobrász műve. A római katolikus templom mögött álló Nepomuki Szent János szobor az egri Giovanni Adami szobrász 1804-ben készült alkotása.

A római katolikus plébániaház már 1740-ben fennállt, majd 1767-ben Eszterházy újjáépíttette Zwenger Józseffel.

A református templom a felrobbantott régi templom helyen áll; beltelkes elhelyezésű épület, kegytárgyai a XVII-XVIII. századból valók.

A centenáriumi emlékmű (1848-1948) a Templom téren áll. Az 1914-18-as I. világháborús emlékmű a katonák névsorával emlékezik meg az elesett maklári hősökre. 1977-ben a Király Róbert egri szobrász által készített partizán emlékművet az 1944-ben elesett partizánok emlékére állították. 1975-ben helyezték el Borsos Miklós bronzból készült Petőfi Sándor domborművét a könyvtár falán.

Maklár népviseletét a sokszínűség jellemzi, összefüggésben azzal, hogy a XVIII. században betelepült német, szlovák és másvidéki népek magukkal hozták öltözködési és életmódbeli szokásaikat. A községhez számos szólás-mondás kötődik: "Rendjén van, mint Makláron a széna." A falu határán túl is ismert a következő szólás: "Majd összeszedi magát, mint Makláron a Szüle káposztája." Jelentése, egyszer majd minden megoldódik, rendbe jön. Megyeszerte emlegették ezt a formát is: "Maklári búcsú, salátás búcsú."

Bemutatkozás

Lakosság: Maklár 2384 fő lakosú Heves megyei tepülés (2002 évi KSH adatok alapján). A maklári emberek kedves, szorgalmas, vendégszerető emberek. A településen jelenleg kevés a munkalehetőség. Munkahelyek teremtése és azzal együtt a község fejlesztése az Önkormányzat rövid távú céljai között szerepel. Akik nem találnak helyben munkahelyet, nagyrészt a közeli városban, Egerben, a többiek a szintén közeli Füzesabonyban dolgoznak. Makláron több vállalkozás és gazdasági társaság működik.A település hagyományosan mezőgazdasági területen fekszik. A lakosság kis része a község határában lévő földjeit saját maga műveli. A többség bérbe adja a helyi székhelyű Kft. –nek ami a termelőszövetkezet átalakulásával jött létre. A Kft. Kb. 1800 hektár területet dolgoz meg évről –évre. A térségben sok gyümölcsös is található, ahol almát, sárga- és őszibarackot, termesztenek. A község szőlőültetvényeiről kerül ki a híres Eger környéki borok egy része.A település biztonságát összeszokott, eredményes polgárőrség szolgálja.

Infrastruktúra: A falu közművekkel teljesen kiépített. Mindenhol van vezetékes ivóvíz, gázvezeték és szennyvíz elvezető csatorna. Az elektromos hálózat is minden utcában megtalálható, és mindenhol lehetőség van vezetékes telefon és kábeltelevízió bekötésére is. Igénybe lehet venni a telefon társaságok által kínált ADSL internet szolgáltatásokat, ezen kívül egy mikrohullámú internet állomás kiépítése is megtörtént.Az utak 100 %-a burkolt. A legforgalmasabb út mellett kerékpárút épült, ami nagyban javítja a kerékpárosok közlekedés biztonságát. A teherautó forgalom 10 t-ás súlykorlátozás miatt elkerüli a települést. A közvilágítás korszerűsítése során nagyobb teljesítményű, ugyanakkor energiatakarékos világítótestek felszerelésével biztonságosabbá vált az éjszakai közlekedés.2006-ban a falu határában csapadékvíz elvezető árok épült.A kommunális hulladék elszállítása heti rendszerességgel történik, ezen kívül 2 helyen szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas sziget lett telepítve. Játszótér építése 2007-ben történik.

Intézmények: Maklár közigazgatásilag körjegyzőségben működik a szomszédos faluval, Nagytályával, ami több előnyt jelent a két település számára. A község központjában 2006-ban lett kialakítva és átadva Maklár Igazgatási Központja. Ebben az épületben működik az Önkormányzat és itt van a házasságkötő terem is. Szintén itt kapott helyet az Eger és Környéke Takarékszövetkezet fiókja, a rendőrség irodája és a település szennyvíz elvezetését fenntartó Kft. is. Helyben működik egy postahivatal. A községben 8 osztályos, napközis kiemelkedően jól felszerelt általános iskola működik megfelelő szaktudással rendelkező tanári csapattal. Az iskolának van egy nagy tornaterme, ami a kispályás foci, kosárlabda, ugrókötél, stb. versenyeknek tud helyet biztosítani. A központban van a Napsugár óvoda ahol több csoportban készítik fel a gyerekeket az iskolára. A bölcsödés korú gyermekeket a családi napközi fogadja.

Egészségügy: Háziorvosi szolgálatot a Medifarm Kft. látja el, akik kiemelten odafigyelnek a gyerekek és az idősek egészségi állapotára. A községnek van saját fogorvosi rendelője, ahol pénteken a gyerekeket fogadják iskolafogászat keretében. A babák és a kicsik védelme érdekében védőnő szolgálat működik.

Szórakozás, sport, vallás: A kuturális eseményeknek a Dózsa György művelődési ház ad otthont. Ebben az épületben van a 10000 kötetes Petőfi könyvtár.A sportesemények az iskola tornatermén kívül az Adler Sándorról elnevezett sporttelepen kerülnek megrendezésre. A falu határában egy 2,5 km hosszú rallypálya várja az autósport szerelmeseit. A pálya sajnos jelenleg nem üzemel, de valószínű, hogy hamarosan ismét beindul. Aki viszont a repülést részesíti előnybe, annak minden igényét a Maklári Sportrepülőtér tudja kielégíteni. A Maklári Kötélugró Klub többszörös világ- és Európa-bajnok kötelesei folyamatos nagyszerű sikereivel növelik Maklár hírnevét.A településen több vallási csoport is jelen van. Maklár látnivalói között szerepel a katolikus, és a református templom.

Információszerzés: A lakosság és a látogatók számára több információ forrás áll rendelkezésre. A településen folyó eseményekről, hírekről 1995 óta a Maklári Harsona című helyi periodika tudósít, ezen kívül a kábeltelevízió hálózatán Maklár – Nagytálya Televízió néven saját tv csatorna üzemel. Sokak által elérhetően az interneten a Község weblapján (www.maklar.hu) folyamatosan frissülő, közérdekű információk találhatók.