Lucfalva

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Bátonyterenyei kistérség.
Lakosok száma: 641.
Lakások száma: 233.
Terület: 1410 hektár.
Telefon körzetszám: 32.
Irányítószám: 3129.

Nógrád megyében a 21. sz. főútvonal mentén, Hatvantól 20 km-re Sámsonháza felé, a festői Kis-Zagyva völgyében fekszik a település. Salgótarján felől az elágazótól 6 km-re található Lucfalva (Salgótarjántól 15 km távolságra van a falu). Szlovák ajkú község, a falu lakosságának jelentős része (90%) ma is beszéli a szlovák nyelvet. Az idetelepült szlovákság magával hozta sajátos kultúráját, hagyományait, szokásait. A faluban két népi kismester dolgozik. A századelő falulakói életének tárgyi bizonyítékai a falu központjában álló Faluházban találhatók. A 17. században épített evangélikus templom dúsan díszített oltára impozáns látványt nyújt.

A település múltja

A község történetének legrégebbi dokumentumai azt jelzik, hogy Lucin, Ludsziny néven már a XIII. sz. első felében, a tatárjárás korában ismert település volt. Maga a községnév attól a Sámsontól származik, aki II.Béla korában Borics trónkövetelő híveként kapott lovagvárat. A hírhedt rablólovag leánya Lucia lehetett a falu névadója. Míg két fiúgyermekéről Márkról és Sámsonról Lucfalva szomszéd települései kaptak Árpád-kori elnevezést (Márkháza, Sámsonháza). A Kosztolik-hegyen 1235-ben már fatemplom állt, amit a tatár hordák felperzseltek. A község, a teplom ezután került a mai helyére. Erzsébet királynőtől 1382-ben Tari László nyerte el a lucini birtokokat, míg a XV. században az Országh és a Nánai Kompolthi család kezébe került. a XVI. sz kezdetén megindult a falu újratelepítése. Zólyom, Liptó, Árva, Turócz megyékből lutheránus tótokat telepítenek át, akik 1740-ben fatemplomot építenek. Az ekkor már több mint 100 éves gyülekezet 1786-tól iskolát is működtetett a községben. A XVIII. sz. derekától a Rádayak, Telekiek, Radvánszkiak voltak a falu jelentősebb birtokosai. 1865-ben az egész község leégett , csak a későbarokk kistemplom élte túl a vészt. Így maradhatott meg az egyházi anyakönyv, a XVIII. századi szószék, oltár, s a XIX. sz. éveiből való kegytárgyak, melyek fontos egyháztörténeti műtárgyai a községnek. A templomtól nyugatra álló XVIII.századi eredetű, faragott kövekből épített harangláb szintén műemlék jellegű.
A Radvánszkiak és Szabó Vilmos örökösei a falu XX. századi birtokosai. A lendületesen fejlődő község 1910-ben vette fel a Lucfalva nevet. Lucfalváról az I. világháborúban többen haltak hősi halált, erre emlékoszlop is áll a faluban.
1950-től a lucfalvai általános iskolában anyanyelvi szinten folyik a szlovák oktatás. Emellett a néptánc-, a népzene-, a népdalhagyományokat is szakszerűen ápolják.