Körösladány

telefon körzetszám:

lakosság:

4898 fő

terület:

12379 km²

Nagyközség.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Szeghalomi kistérség.
Lakosok száma: 4898.
Lakások száma: 2028.
Terület: 12379 hektár.
Telefon körzetszám: 66.
Irányítószám: 5516.

Körösladány nagyközség Békés megye Szeghalmi kistérségében.

Fekvése

A település megközelíthető: 47. sz. főút, 5205., 4232. sz. közutak, Vésztő – Gyomaendrőd vasútvonalKörösladány a Hortobágy–Berettyó–Körösök közötti síkság dél-keleti szélén te-lepült. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályo-záskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyo-maendrőd és Dévaványa határolja. A település a Sebes-Körös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye. Debrecentől délre 93 kilométerre, míg Szegedtől keletre 133, Békéscsabától északra 39 kilométerre található. Kelle-mes pihenőhelynek ígérkezik a háborítatlan folyópart. A körösladányiak magyaros vendégszeretettel várják az ideérkezőket. A településről könnyen megközelíthető a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, a dévaványai túzokrezervátum, illetve Gyoma-endrőd gyógyfürdőjével, a Soczó Motormúzeummal, a Kner Nyomdaipari Múzeum-mal.

Története

A mai Körösladány határterülete felett vonult át az a történelmi idő, amely bőséges nyomot hagyott maga után ezen a területen is. Vegyük most ezeket sorra határrészenként az ABC sorrendjében.

Bikeri A falutól Dél-keletre eső határrész, ahol 9 lelőhely található.
Kengyelköz A Bikeri-határrész szomszédságában, de tőle nyugatra terül el. Itt 7 lelőhelyet tártak fel a régészek.
Kihí-sziget A Kihí határrész-névhez a „sziget” szót a régészek használták, mert a határrésznek ilyen neve sohasem volt, csak „sziget” szó nélkül Kihí. A Sebes-Körös folyó hajdani patkóalakú kanyarulatában elterülő határrész a leletekben gazdag határrészek közzé tartozik.
Kerek-Tó A településtől nyugatra helyezkedik el a Folyás-ér keleti partján. A lelőhelyek is a Folyás-ér keleti partján, a Gyoma-Körösladány műút közelében találhatók.
Korhány A falutól nyugatra áll, de azzal közvetlenül határos. Lelőhelyekben és leletekben gazdag terület.
Körtvélyes E határrész déli peremén egy magas érparton, nagy kiterjedésű területen a Körös-kultúraba (i.e. 5000-4000-ig) sorolható.
Nádor-ér Nándor-ér vagy ahogy a ladányiak mondják "nadorér" elég kicsi határterülete Körösladánynak. Valójában a vasút és a Sebes-Körös közötti területe kell érteni alatta. A vasút és 47. számú főút közötti területrész neve régebben "Kuruttyoló" volt. Mára ez a név kiveszett a köztudatból (a hivatalosból is) és a műúttól a Sebes-Körösig nyúló terület neve "nadorér".

Több mint 900 éves település, mely történelme során több alkalommal is elpusztult háború, tűzvész, vagy árvíz következtében.Először a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven, mint pagust említi. Nadan nádasgátat jelent. Még régebben római őrség erődítménye lehetett, mert a Kihi szigetnek, kertnek nevezett részén római sírt találtak, Constantinusz (Kr.u. 306 – 337) császár aranypénzeivel.1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven.A község 1220-tól 500 éven keresztül a Nadányi-család uradalma volt, később, 1790-től 1840-ig a Sárrét hivatalos központja lett. Református templomát 1776-ban, katolikus templomát 1822-ben építtették. Itt található a Wenckheim-család kastélya (1805) és a család kriptája (1830).

Történelmi áttekintés

1067-ből a Zásti apátság származó okirata Nadan néven, mint pagust említi.
1125 körül: Falut alapítanak a letelepedett besenyők.
1130 körül: Fatemplomot építenek a besenyők.
1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven.
1245 körül: A Borsák (későbbi Nadányiak) birtokába került a falu.
1370: A Nadányiak megépítik az első kőtemplomot.
1370-ben a ladányi gyepen tartott összejövetelt II. László oppelni herceg – Nagy Lajos királyunk akkori nádorispánja – a békési és Zaránd megyei nemességgel „valamely országos dolgok megbeszélésére”.
1460 körül: Elkészül a Nadányiak kastélya.
1514. május 20.: Dózsa György serege átvonul a falun.
1530: A falu földesurával együtt áttér a református vallásra.
1533-ban Petrovics Péter három héten át tanácskozott itt Kelet-Magyarország főuraival Nagyvárad bevételéről.
1552. január: A tiszántúli protestán papok zsinata.
1556: A falu földesurával együtt behódol a töröknek.
1699: Nadányi János telepeseket hoz a faluba.
1705-1709: Károlyi Sándor több alkalommal Körösladányban táborozik.
1712: A megmaradt lakosok végleges letelepedése.
1720: A Nadányiak elvesztik körösladányi birtokaikat.
1749: Felépül az első önálló református iskolaépület.
1783: Megépülnek az első különálló szolgálati lakások (??).
1805: Az első állandó fahíd áthelyezése.
1813: Tíz év után elkészül a Wenckheim-kastély.
1816: Elkészül az első római katolikus iskola.
1821. április 5.: A falut felperzselő tűzvész pusztítása.
1822: Elkészül a római katolikus templom.
1847. június 10.: Petőfi Sándor megszállt Körösladányban.
1847. szeptember 19.: A vízszabályozó társaság alakuló gyűlése.
1848. július 9.: Harminckilenc fő jelentkezik a nemzetőrségbe.
1865: Az első gőzmalom üzembeállítása.
1866. október 1.: Az első óvoda megindítása.
1867, október 1.: A község első állandó orvosa (Hajnal Albert).
1872. június 5.: A községháza átadása.
1881: Az utolsó pusztító árvíz a faluban.
1885. május 10.: Az első vásár Körösladányban.
1886: A falu első (egyben utolsó) folyami kikötője.
1887: Elkészül a „Szegények Menháza”.
1891, június 25.: A vasút átadása.
1893. február 27.: Elkészül a község első vashídja.
1893. december: Elkészül a falu első szilárd burkolatú útja (291 m).
1902: A falu első önálló postája megkezdi működését.
1903: Két artézi kutat furatnak a faluban.
1904: 388 db. házhelyet mérnek ki a Tenkér-parton (Újladány).
1905: Elkészül a község első betonjárdája.
1914. július 28.: Kitör az I. világháború.
1918: Bartók Béla népdalt gyűjt a faluban.
1927: A községben megkezdődik az áramszolgáltatás.
1927: Megkezdi működését az első filmszínház (mozi).
1940: Újladányban felépül három, típusterv alapján készült ház.
1941. április 11.: Az ország belép a II. világháborúba.
1942: Oncsán felépül (téglából) 16 db. ház.
1944. október 6.: Átvonul a front a falun. Fehér Lajos katolikus plébános karakán kiállásával megmenti a hídat a felrobbantástól.
1945: Megkezdődik a földosztás.
1946: Kezdetét veszi a villamosítás.
1947: Tömegessé válik a „Néprádió” a faluban.
1948: Gépállomást telepítenek a faluba.
1948. augusztus 1.: Államosítják az iskolákat.
1960. november 7.: Elkészül a Művelődési Ház.
1962: Elkészülnek a Gépállomás összkomfortos szolgálati lakásai.
1967: A faluban általánossá válik a televízió.
1970. június 2.: Elkészül a törpevízmű.
1970. június 13-20: Kitelepítik a lakosságot árvízveszély miatt.
1977. december 9.: Átadják a Sebes-Körösön épült duzzasztóművet.
1979. december 20.: Átadják az új, vasbeton szerkezetű hidat.
1985: Megnyílik a Helytörténeti Gyűjtemény.
1994: Megérkezik a faluba a vezetékes gáz.
1996: Általánossá válik a faluban a vezetékes telefon.
1996: A Henkel letelepül Körösladányban.
1998: Folyamatossá válik az utcák szilárd burkolattal való ellátása.
2003. augusztus 14.: Átadják a református szeretetotthont.
2003. október 31.: Üzembe állítják a fedett szennyvízcsatorna I. ütemét.

Nevezetességei

Híres szülöttei, neves lakosai

A község híres szülöttei:

Wenckheim Béla (1811-1879)
Tüköry Lajos (1830), az olasz szabadságharc hőse,
Lengyel Béla (1844) kémikus és
Kiss István (1857) épitész.

A község neves lakosai:

Dr. Asztalos Miklós (1899–1986)
Tüköry Lajos

A községről szóló irodalmi művek

Petőfi Sándor: PUSZTA FÖLD EZ, AHOL MOST JÁROK... (Körösladány; 1844. június 10-én)
Arany János: A HAMIS TANÚ (1852.)
Asztalos Domonkos: Sebes-körös ladányi partján (Budapest; 1951. augusztus 30.)