Klárafalva
Község.
Megye: Csongrád megye.
Dél-Alföld régió.
Makói kistérség.
Lakosok száma: 530.
Lakások száma: 199.
Terület: 910 hektár.
Telefon körzetszám: 62.
Irányítószám: 6773.
Klárafalva község Csongrád megye Makói kistérségében.
Fekvése
A makói kistérség Csongrád megye délkeleti részén, a román határ mentén, a magyar-román-jugoszláv hármashatár közvetlen közelében helyezkedik el. Áthalad rajta a 43-as számú (E68) főútvonal (a IV. számú helsinki korridor). A nagylaki határátkelőhely jelentős közúti tranzitforgalmat bonyolít le. Vasútvonala Szegeddel, Budapesttel és Mezőhegyessel köti össze. A tervezett M43-as autópálya, kiszombori és kübekházi határátkelőhely, valamint a regionális repülőtér esetleges maroslelei elhelyezése a közlekedési kapcsolatokat tovább javíthatjákA gazdasági fejlődést kívánja elősegíteni a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet, amely a kistérség 17 települését és a szegedi kistérségbe tartozó Kübekházát foglalja magába.A kistérség jellegzetes ártéri síkság. Talajai jó termőképességű csernozjomok, réti csernozjomok, kisebb részben réti öntéstalajok és réti talajok. A kistérség geotermikus energiában rendkívül gazdag, amely a mezőgazdaságban, az energiaellátásban és az idegenforgalomban egyaránt hasznosítható. Természeti értékeit nemzeti park védi: a Maros ártere és a Csanádi Puszták az 1997-ben létrehozott Körös-Maros Nemzeti Park részei. E területen él országos viszonylatban is legjelentősebb állományban Csongrád megye jelképnövénye, a vetővirág. Mindez a térség idegenforgalmi fejlődését is szolgálja, amely a természeti értékeken túl a vadászati, horgászati, lovaglási és sportolási lehetőségeken, a rendezvény-, falusi és gyógyturizmuson, az épített környezeten, valamint a Makó által nyújtott szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeken alapul.
A kistérséget aprófalvas településszerkezet jellemzi. Középkori gyökerekkel rendelkező falvait többségében a XVIII.-XIX. században, tudatos telepítés politikával, magyar, szlovák, román, szerb lakossággal telepítették újra, és e nemzetiségi sokszínűség ma is jellemző. A kistérség központja és egyetlen városa Makó, amely Csongrád megye negyedik legnépesebb települése (25870 lakos). Mellette érvényesül Szeged vonzása is, különösen a hozzá legközelebb eső Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor esetében. Maroslele, Földeák és Óföldeák kapcsolatai Hódmezővásárhely felé is erősek, míg a kistérség északkeleti részének települései: Csanádpalota, Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér Békés megyei kötődéssel rendelkeznek Tótkomlós és Mezőhegyes felé. Makó 27 ezres lakosságával a térség települései közül kiemelkedik. A legnépesebb község Kiszombor (4365 lakos), a legkisebb pedig Kövegy (468 lakos).
A makói kistérség sajátos mezőgazdasági adottságai és gazdálkodási hagyományai, értékes fekvése a nemzetközi áruforgalom lehetőségeire és a vállalkozói övezet befektetéseket ösztönző széleskörű kedvezményeire épülő befektetési lehetőségeket biztosít.
Története
A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél már Klárafalvaként említi. Nevét a Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztított települést 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A híres mondás, miszerint "Mögyök Kukutyinba zabot högyözni", az 1800-as évek egyik nagy árvízének idejéből származik, amikor zabbal volt bevetve a határ. Az árvíz miatt nem lehetett rámenni a földekre, de a leleményes parasztemberek nem hagyták veszni a termést. Ladikokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét.
