: Szálláshelyek; Wellness hotelek; Vendéglátóhelyek; Fürdők; Települések; Események; Látnivalók; Múzeumok; Útvonaltervező; Fotógaléria; Fotó feltöltése; Ajánló; Ismertető; Szállásadóknak

Partnereink:

Kisszőlős

telefon körzetszám:

lakosság:

135 fő

terület:

649 km²

Község.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Ajkai kistérség.
Lakosok száma: 135.
Lakások száma: 72.
Terület: 649 hektár.
Telefon körzetszám: 88.
Irányítószám: 8483.

Kisszőlős község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.

Fekvése

A település a Marcal-medencében, a Pápa-Devecseri síkon, a Somló hegytől 4 kilométerre északra fekszik, a Hajagos patak bal partján.Hajdan a helység a mostani helyétől délnyugatra feküdt három dűlő távolságra, amely a „Keresztfa-rend” nevet kapta az ott fennállott feszületről. Később ez a határrész „Tikhegy” néven vált ismertté, ahol talajművelés során lakott településre utaló cserépdarabok kerültek felszínre. Feltételezhető, hogy lakói a török-tatárveszély elől települtek át egy védettebb helyre, amely ekkor még nádas és lápos terület volt.A községgel határos települések: Somlószőlős, Somlóvecse, Nagyalásony, Csögle, Kiscsősz, Iszkáz. A legközelebbi városok: Devecser (15 km), Pápa (20 km), Celldömölk (23 km) Ajka (29 km), vasútállomás: Somlóvásárhely (10 km), posta: Somlószőlős (2,5 km). A közigazgatási intézmények legtöbbje Ajkához (kistérségközpont, rendőrség, bíróság, földhivatal, munkaügyi kirendeltség) illetve Devecserhez (okmányiroda, gyámhivatal) köti.A településnek négy utcája: Rákóczi utca, Széchenyi utca, Petőfi utca, Árpád utca.

Nevének eredete

1266-ban „Villa Scevleus” néven említik, 1367-től „Kyszevleus” néven szerepel, ennek magyarított változata „Kisszőllős”, illetve, új helyesírás szerint: Kisszőlős. A "szőlős" helynév a szőlőművelő foglalkozásnévből keletkezett. A kis előtag, az egykor Nagyszőlősnek hívott Somlószőlőstől való megkülönböztetésre szolgál.

Címere

Kék alapú pajzs alsó harmadában zöld hármas halom. a középsőn áll az ezüst színű kisszőlősi Szent István kápolna, két arany színű kacskaringós indájú szőlőtő között. A kápolna ajtaja, tetőzete és a tetőcsúcson lévő kettős kereszt szintén arany színű. A keresztből három kereszt formában kinövő, arany szélű, zöld hársfalevél hajt ki.A címert az önkormányzat 2004.március 28.-án fogadta el.A címer tervezője:Dózsa Tamás, Budapest

Története

A régebbi korokban is lakott hely volt, a régészeti ásatások során réz- és római kori leletek kerültek elő.Kisszőlős első írásos említése 1266-ból való „Villa Scevleus” néven, IV. Kelemen pápa levelében, melyben a tihanyi apátságot megerősíti birtokaiban. 1367-től „Kyszevleus” néven szerepel.

1511. augusztus 10. II. Ulászló király a vásárhelyi klastromból botrányos viselkedésük miatt elűzött Benedek rendi apácák birtokait az oda behelyezett premontrei apácáknak adományozza, így lesz a község, a vásárhelyi premontreiek birtoka. Az 1511-es urbárium szerint a községben 19 üléshely, összesen 169 jobbágytelek volt és 380 dénár adót fizetett. Húsvétkor 190 tojást és 57 kalácsot szolgáltatott be a kolostori tiszttartónak, Karácsonykor 19 kappant és 57 kalácsot ajándékozott, robotjuk nem volt olyan súlyos, mint a világi nagybirtokon élő társaiké.Ezt követően a falu élete sora nagyjában azonosan alakult az uradalmi központéval, Vásárhelyével. A XVI. század közepén a község 9 portával szerepel. A törökök 1566-ban elpusztították, és lakóit fogságba hurcolták. A székesfehérvári szandzsák 1563-1567 évi adóösszeírásában a község a somlói náhije (várkapitányság) része, Diváne Ferhát tímárja, azaz hűbérbirtoka, 7 házzal, 50 akcse (török pénzegység) adóval. Noha 1567-1596 között hódolt, 1596-ban a török seregben harcoló tatárok portáit, egy kivételével felperzselték.

1600. október 13. II. Rudolf király az elnéptelenedett vásárhelyi kolostort és birtokait /köztük Kisszőlőst is/ a Pozsonyban székelő Óbudai Klarisszáknak adományozza. A hivatalos beiktatáson Kisszőlőst Ács Péter bíró képviselte.A XVII. század közepe után nagyobb csapás nem érte, állandóan lakott település. 1698-ban saját erejéből tart fenn iskolát. A lakosság elsőrendű fenntartási forrása a szőlő volt, 1696-ban a Somlóhegyen 138 kapás szőlőt tudhat magáénak. A szőlőművelés mellett a megélhetés másik forrása a földművelés és az állattenyésztés volt. Ez azonban nagy gonddal járt, mert a Hajagos patak áradása földjeit gyakran elöntötte.

Egy 1716-os feljegyzés szerint, Aszófőről több jobbágycsalád költözik a községbe. A pragmatica sanctió korában végzett népesség-összeírásban 1721-ben 21 jobbágy szerepel. A malom jövedelme ekkor 30 forint, a korcsmából származó jövedelem pedig 1 forint. A község határa ekkor egynyomású, a legelő saját határukban silány és kevés, rét semmi. Mivel semmiféle kézművességgel nem foglalkoznak, lakossága szerény gazdasági viszonyok között élt.A XVIII. század végén az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) adatai szerint Kis Szőllős a Kamara birtoka volt, 65 házzal, benne 76 család 410 lakossal.

A XIX. Század közepén határának felét még erdő borította. 1857-ben 68 kisbirtokos 1086 hold területen gazdálkodott, ebből 483 hold szántó.Az 1848-1849-es szabadságharc alatt Kisszőlős a Nagyalásony székhellyel szervezett 55. számú nemzetőr-kapitánysághoz tartozott. Az ünnepélyes eskütétel 1848. május 23.-án volt. A község 22 nemzetőrrel szerepelt, köztük két tizedes és egy hadnagy.

A XX. század elején a község élénk társadalmi életet élt, a két világháború között a településen Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, Gazdakör, Levente mozgalom Önkéntes Tűzoltóegylet (utóbbi egészen a hatvanas évekig) működött. Magyarország 1924-évi címtárának szakmacímjegyzéke szerint a faluban 2 fő biztosítási ügynök, 2 fő szabó, és 1-1 korcsmáros, kovács, kőműves, szatócs, malomtulajdonos élt, továbbá 2 szövetkezet működött (Kisszőlős és Vidéke Hitelszövetkezet, Kisszőlős és Vidéke Tejszövetkezet).1932-ben átadásra került a villanyhálózat.

1950. október 22.-én alakult meg az önálló községi tanács, amely 1962-ig működött. A község 1963-ban a Nagyalásonyi Községi Közös Tanácshoz lett beosztva, mint társközség. A közös tsz szintén Nagyalásony székhellyel alakult meg (Táncsics MGTSZ). 1962.-ben a tsz községi állatállománya 156 szarvasmarha, 130 sertés volt.

1990 óta a községben ismét önálló önkormányzat működik (körjegyzőség: Somlószőlős. Ennek a változásnak köszönhető a község korábbinál gyorsabb fejlődése. 1994-ben aszfaltburkolatú út épült a temetőhöz, majd a következő évben új buszváróval gazdagodott a falu, kiépült a vezetékes ivóvíz (1995), valamint a gázhálózat (2001. A Petőfi utcában sportpálya, a község központjában tekepálya található, utóbbi mellett új játszótér épült. Három utca aszfaltburkolattal rendelkezik, egy pedig betonozott. A község központjában artézi kút működik, az egykori tejcsarnok épületében orvosi rendelő működik. A polgármesteri hivatal az 1957-ben, nagy részben a lakosság társadalmi munkájával épült egykori kultúrház épületében működik(Rákóczi u 3.)A rendszerváltozást követő időszak polgármesterei: 1990-1994. Kuti István (1990-94); Nagy Árpád (1994-2002); Árik István (2002-től.

Népessége

A rendszeres népszámlálások kezdete óta a település lélekszáma a XIX.-XX. század fordulóján érte el csúcspontját, az elvándorlás a téeszesítés (1959) után gyorsult fel. A demográfiai folyamatokat jelzi, hogy a község 72 lakásából 60 még 1945 előtt épült.A falut a történelem során szinte teljes egészében római katolikusok lakták (néhány evangélikus és izraelita lakos mellett). A 2001-es népszámlálás során 110 római katolikus mellett 7 evangélikus és 1 református lakost írtak össze. A község kezdettől Felsőiszkáz (később Iszkáz) anyaegyház fíliája (leányegyháza) volt. Jelenleg Nemesszalókhoz van beosztva.A falut a kezdetektől magyar lakosság lakta, a legutóbbi népszámlálás (2001) során 24-en vallották magukat a roma etnikai kisebbséghez tartozónak, 1 fő pedig német nemzetiségűnek.

A népességszám alakulása:

1784-1787:4101869:4001880:411

1890:462

1900:441

1910:483

1920:477

1930:440

1941:397

1949:412

1960:345

1970:248

1980:166

1990:121

2001:142

2006:132

Nevezetességei

Római katolikus templom

A falut északról elérő út mellett álló barokk jellegű, eklektikus templom 1672-ben a hívek erejével épült, 1881-ben újjáépítették, 1958-ban óta műemléki védettséget élvez. Azon körülményből, hogy Kisszőlős Szent Márton ünnepén 19 kappant és 57 kalácsot ajándékozott a kolostornak következik, hogy a falunak már 1511-ben Szent Márton tiszteletére emelt egyháza volt.Egy 1698-as vizitáció szerint a templom zsindellyel van fedve, belül boltíves és minden jó állapotban van, az oltár kőből, a kórus fából készült. A torony kőből készült, melyben egy harang van és az Szt. Márton tiszteletére van megáldva.

A templom mérete: 30x10 méter, tetőzete palával, a toronysisakja bádoggal van fedve. A toronyban két harang lakik, a nagyharangot Sentehofer Frigyes fiai, a kisharangot Szlezák Rafael öntötte.A templom titulusa Szt. Márton püspök, búcsúja november 11. kiemelkedő dísze a főoltár és annak festménye. Az oltárkép Szt. Mártont, mint római lovas katonát ábrázolja, amint köpenyét megosztja a didergő koldussal. (Sem a festő neve, sem az alkotás éve nem ismert.. A karzaton elhelyezett orgona 1882-ben készült, építője; Ország Sándor, Magyar Királyi Orgonaépítő.A templomban a bejárat közelében elhelyezett emléktábla a község szülöttének, Nagy Kelemen József bencés szerzetesnek állít emléket, állítatták egykori tanítványai, születésének 100. évfordulóján.

A templom előtt álló művészi szobor Szűz Máriát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. Felirata:„Óh, Szűz Mária!Magyarország patronája.Tengeren evezők reménycsillagaKönyörögj érettünk.Felállították Amerikábandolgozó szeretteink.(Kondor, Kis Czell) 1906.

A bekerített templomkertben álló fenyőfákat a község az I. és II. világháborúban elesett hősi halottainak emlékére ültették.

Temető

A szépen gondozott temető megnyitásának időpontja nem ismert. Egy jó állapotban lévő ravatalozóval rendelkezik, egyelőre villany nélkül. A vezetékes vízhálózat a ravatalozóig ki van építve. A temető be van kerítve és egy művészien kivitelezett kovácsoltvas kapuval van ellátva. Közepén központi kőkereszt, rajta két dátum: 1855, 1938. (felújítva 2005-ben.)

Kápolna

A község címerében is szereplő barokk-kori körkápolna 1732-ben épült a falu Somlószőlős felöli végén és Szt. István királyunk tiszteletére lett felszentelve (búcsúja; augusztus 20.). A kápolnát 2000-ben felújították, és 2000. augusztus 20.-án újra felszentelték. Ezen a napon vette át az önkormányzat a községnek ajándékozott milleneumi zászlót, és ekkor állították a kápolna előtt levő milleneumi kopjafát (alkotója Bálint Árpád fafaragó művész).A kápolna műemléki védelem alá helyezése folyamatban van. A kápolna mellett egy vele azonos korú hársfa áll.

Világháborús emlékmű

A falu központjában álló emlékmű a község I. és II. világháború hősi halottainak állít emléket. Az önkormányzat által részben közadakozásból emeltetett emlékmű felavatására és beszentelésére 1995. augusztus 20-án került sor. (tervező: Nagy Sándor, kivitelező: „ÁVÉP” Ajka.)Az emlékmű felirata: „ Óh, ne sirasd annak végzetét,ki a hazáért adta életét!”

A márványlapon feltűntetett hősi halottak névsora:

1914-1918: Antal Flórián, Ács Imre, Árik Ernő, Bakos József,Horváth Ferenc, Horváth Lajos, Matis Elek, Mike István,Mike Lajos, Mike László, Mód Péter, Nagy János,Nagy József, Pap Béla, Tomor József, Tomor Péter,Vathy Géza.

1941-1945: Árik Ernő, Árik Vince, Bálint József, Hegyi Lajos,Kovács János, Nagy Jenő, Sándor László, Stenger Jenő,Tomor Ferenc.

Kőkeresztek

Emlékkereszt

A község közepén, a kultúrház és a Polgármesteri Hivatal előtt álló emlékkereszt kerítéssel van körülvéve. Felirata: „Dicsértessék Jézus Krisztus / emeltetett 1882-ben”

„Stenger-kereszt”

A Somlószőlősre vezető út jobb oldalán, a két község határán áll, kovácsoltvas kerítéssel körbevéve. Felirata „Isten dicsőségére emeltették Stenger Mihály és neje Szecsődi Mária 1914.”

„Kili-kereszt”

A Somlószőlős felé vezető út bal oldalán, közvetlenül a községi helysénévtábla mellett álló keresztet Kili Edvárd a község egykori tanítója emeltette a XIX. század végén. A talpazaton lévő felirat nem olvasható. A talpazaton eredetileg volt még két mellszobor, amit eltulajdonítottak

Egykori épületek

A falu Somlószőlős felöli oldalán a Hajagos patakon működő vízimalom első írásos említése 1715-ből való. Ekkor a kommuna (faluközösség) birtokolta, a tevékenységéből származó jövedelme 30 forint volt. Később magántulajdonba került. Utolsó tulajdonosa Pap János molnár volt, aki a vízimalmot elektromos meghajtásúra alakította át. Az államosítás idején leszerelték, azt követően már csak takarmánygabona őrlésére szolgált. Ma már csak a romjai láthatók.

Az egykori kovácsműhely létesítésének dátuma nem ismert. Mindvégig a község tulajdonában volt, utolsó bérlője: Varga János kovácsmester. Az 1960-as évek közepéig működött, majd lebontásra került a hozzátartozó szolgálati lakással együtt. Ugyanígy lebontásra került a községi kanász, ezen a telken lévő szolgálati lakása is. A községi hídmérleg is ezen a telken volt, és az is a lebontás sorsára jutott.(Rákóczi u. 58.)

Az egykori tűzoltószertárat a tűzoltóegylet megszűnését követően, az 1960-as években lebontották.(Rákóczi u. 7.)

Egykoron jégveremben tárolták a Hajagos patakból kitermelt jeget, ami a tejcsarnokban tárolt, a gazdáktól átvett tej hűtésére szolgált. A tejcsarnok megszűnését követően, ez is lebontásra került.