Kisbárkány

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Bátonyterenyei kistérség.
Lakosok száma: 229.
Lakások száma: 107.
Terület: 803 hektár.
Telefon körzetszám: 32.
Irányítószám: 3075.

A község Salgótarjántól dny-i irányba: mintegy 20 km-re, a 21. sz. főútvonaltól 9 km-re helyezkedik el. A településtől délre halad el a Kék túra útvonal Cserháton átvezető vonala. Hozzá tartozik a kirándulásra, pihenésre különösen alkalmas Bedepuszta. A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető.
A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, zsákfalu, ahonnan az út csak az erdő felé vezet tovább. A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Tepke vonulata, a Bézma hegy csoportja, a Zsúnyi és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Említésre méltó műemlék a XVIII.sz.ban kőből épített harangláb.
A település legfőbb látnivalója a római katolikus templom, melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.

A település mútlja

Kisbárkány nevét szláv személynévből eredeztetik a kutatók. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtokában volt. 1472-ig a legnagyobb birtokosai a Pászthoi és a Kazai Kakas családok, majd Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család kezébe került Tapács pusztával és Fejérkő várával. Az 1548. évi adóösszeírás szerint a település üresen állt. 1608-ban Berényi ferenc kapta adományul Rudolf királytól. 1715-ben már 13, 1720-ban 20 magyar háztartást számláltak az összeírók. Későbbi földesurai a Berényiek, majd a Jankovicsok.
A település lakosainak száma 1949-ig folyamatosan nő, majd csökkenő tendenciát mutat. A lakosság jelentős része római katolikus vallású.