Kisapáti

Község.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Tapolcai kistérség.
Lakosok száma: 388.
Lakások száma: 137.
Terület: 689 hektár.
Telefon körzetszám: 87.
Irányítószám: 8284.

Kisapáti község a csodálatos Tapolcai-medencében, a fantasztikus gyönyörű bazalt orgonáiról híres Szent György-hegy keleti oldalán fekszik.

Az 1100-as évek végén írásos feljegyzéseket találunk a településről, de konkrétan az 1200-as évek közepén jelent meg a település név szerint is a feljegyzésekben.

IV. Béla király parancsára minden 10 településnek egy templomot kellett építenie, és így épült fel a jelenlegi temető felett a Szent Kereszt Kápolna, amely a többszöri tulajdonos váltások következtében végül a Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonát képezte, és így kapta a település az "apáti" nevet. A török korban tönkrement kápolnát a hívek 1720 körül felújították, majd újraszentelték. A XIX. század második felében pusztulásnak indult kápolnát 1958-ban restaurálták újra. Szentélyében késő középkori oltár, illetve szintén középkori festett freskótöredékek láthatók. 1991-ben megkezdődtek a felújítási munkálatok.

A település abban az időben még Hegymagashoz tartozott, a későbbiek folyamán vált két külön településsé. A feljegyzések alapján Apáti, majd Sároskisapáti lett, és a XVII. századtól kapta a Kisapáti nevet. Ez a kis előtag különböztette meg Monostorapátitól és Zalaapátitól.

A települést jobbágyok lakták, akik az uradalmakban dolgoztak. A hegyen szőlőművelésből, és miután a mélyebben fekvő részről a víz visszább került a Balatonba, a rétek kaszálásából és a földek műveléséből éltek.

A XVII. században a hegyről a lakók a település mai területére költöztek, és 1777-ben megépítették a mai templomukat.

A XVIII-XIX. századtól folyamatosan népesült be a település.

A Szent György-hegyen található szőlőterületek műveléséből élt a lakosság egy része, de ez ma már csak jövedelem-kiegészítés.

A II. világháborúban hősi halált halt lakosok tiszteletére emléktáblát avattak a településen.