Kétvölgy

A környék eseménynaptára
Kétvölgy térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

119 fő

terület:

628 km²

Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Szentgotthárdi kistérség.
Lakosok száma: 119.
Lakások száma: 71.
Terület: 628 hektár.
Telefon körzetszám: 94.
Irányítószám: 9982.

Kétvölgy: község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben.

Fekvése

Kétvölgy Vas megye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidék tájegységen elhelyezkedő szórvány település. Maga a szórvány település lényege, hogy egy dombon legfeljebb egy-két ház foglal el helyet. Ez a település forma Magyarországon csak itt található.A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak.A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a ,,tóka", mely egy mesterséges, keritett tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.

Legmagasabb pont: Katinbrejg (Katalin-hegy) 367 m

Dülők, köztük a térképeken nem jelzett dülők a helybeliek kiejtése szerint:Sztávlánczá,Malőja,Gleiszkovecz,Gyelénscsek,Törnyek,Kamen,Bárétyá (Berekalja),Grabá (Árok),Doléj (Hegyalja),Dolényá (Hegydülő),Zsgáliná,Málinyá (Málnás),Glávkje (kj=ty).

Utak:Régi kerkafői (csöpinczi) út (Sztárá csöpinszká paut),Miseút (Cérkjevni paut kj=ty) Felsőszölnök irányába.

Határoló települések:Apátistvánfalva (Števanovci),Szakonyfalu (Sakalovci),Alószölnök (Dolnji Senik),Felsőszölnök (Gornji Senik),Kerkafő (Čepinci, Szlovénia).

Története

Kétvölgy (Verica-Ritkarovci) két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett. Először 1944-ben vonták össze őket Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, Vashegyalja és Ritkaháza falvakként. 1950-ben Ritkaháza névvel egyesítették őket újból és végül 1951-ben kapta a mai hivatalos Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, s ennek vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.

A községekről 1387-ből találunk írásos emlitéseket Perbese és Mechnuk néven. Utóbbit 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.

Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része. Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt.

1632-től a községek adót fizettek a törököknek.

1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 1978-tól az Őrségi Tájvédelmi körzet részeként fokozottan védett terület, 2002-től az Őrségi Nemzeti Park-hoz tartozik. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőhelyet.

Nevezetességei

A ritkaházi temető.
Doncsecz Károly fazekasmester (1918-2002) hagyatékul maradt kerámiái.
A központi részen 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezetű, boronafalú parasztház a fő utca 36. szám alatt.

Források

Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon kiadó 1997.
Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monošter-Szombathely 1996.
Az Őrség és a Vendvidék, B.K.L. Kiadó Szombathely 1998.
Szentgotthárd és térsége programajánló 2004.
A kétvölgyi lakosok elbeszélései
Cartographia: Őrség és a Göcsej turistatérképe