Kétegyháza
Nagyközség.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Gyulai kistérség.
Lakosok száma: 4304.
Lakások száma: 1743.
Terület: 5049 hektár.
Telefon körzetszám: 66.
Irányítószám: 5741.
Kétegyháza nagyközség Békés megyében, a Gyulai kistérségben.
Fekvése
Története
KétegyházaKétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
A Budapestet Bukaresttel összekötő nemzetközi vasútvonal mentén fekvő Kétegyháza közúton is jól megközelíthető: északról Békéscsaba felől, Gyula és a nemzetközi határátkelő felől a 44-es számú főútról letérve, keletről az eleki határátkelő felől, nyugatról pedig Medgyesegyháza-Orosháza irányából.
A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól előszőr Kétegyházáról, amelyben Fövényesi Siker Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a gyulai vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Lőwenburg János Jakab békés-megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették, 1779-ben. Az Andrássynak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.
A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába került, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a XX. század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.
Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkésképzés során együdejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendéktanulókat is fogad. Az itt működő Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási és Szaktanácsadó Intézet az FVM felügyelete alá tartozik. A tanintézmény kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére: középiskolai kollégiumában szállodai körülmények fogadják a messziről érkezőt, az iskolához hatszáz fős étkező tartozik.
A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentősségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház. A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. A vasút fővonal menti településen korábban ERDÉRT-telep működött. A mezőgazdasági jellegű nagyközség közművesítése folyamatosan épül.
Immár több éve nagy sikerrel rendezik meg a településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot. A helyi vadásztársaság külföldi vadászokat fogad, a közeli Steigerwald Lovasiskola és tanyamúzeum elsősorban német és osztrák vendégeket csábít. Félkövér szöveg
