Karancsberény

telefon körzetszám:

lakosság:

965 fő

terület:

2314 km²

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Salgótarjáni kistérség.
Lakosok száma: 965.
Lakások száma: 380.
Terület: 2314 hektár.
Telefon körzetszám: 32.
Irányítószám: 3137.

Karancsberény község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben.

Karancsberény a Karancs lábánál, a Bodoló-hegy alatt szépkörnyezetben fekszik. A térségnek gazdag állatvilága van, sok a nagyvad, az erdőben bőven terem a gomba. A falu határos Szlovákiával.A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú főútra, és Salgótarjántól Karancslapújtőnkeresztül jutunk a zsákfaluba.

Története

Volt Légrády vadászház, Mûemlék

Pálháza puszta, – Hrsz.:030.

A munkásmozgalmi emléket a Légrády család építette 1937-ben vadászház céljára, míg az épület 1944 decemberében a Nógrádi Sándor vezette partizánegység harcálláspontja volt. 1945-tõl erdészeti célokat szolgált, 1957-ben részben átalakították.

A Karancs hegység völgyében álló egyemeletes épület keresztirányú alaprajzi elrendezésû. Földszintje ciklop falazatú, az emeleti falak faburkolatúak. A nyugati oldalszárnyon faanyagú, konzolokra támaszkodó, körbefutó folyosó helyezkedik el. Földszinti s emeleti helyiségeiben kiállítási anyag van elhelyezve, az emeletre a nagyméretû elõcsarnokból oszlopos fa korláttal épült lépcsõn lehet feljutni. Az elõtér nyitott árkádja mellett partizántevékenységgel kapcsolatos emléktáblák vannak elhelyezve.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Petõfi út 78., – Hrsz.:370.

A nógrádi várhoz tartozó község két várjobbágya, Jób és Kuncsed 1266-ban nemesi rangot kapott. A falu régi templomát a tõlük leszármazó Berényi család építtette a XVI. században. A régi templomot többször leírták, 1688-1784 között, 1713-ban kazettás, festett famennyezetét, 1755-ben tornyának harangjait említették. A mai templomot valószínûleg keletelt régi helyén gróf Berényi Gábor építette. 1792-ben Andrássy Antal püspök felszentelte, a végleges befejezés 1794-ben történt. A templom egyhajós, megközelítõen észak-dél tájolású. Elõreugró homlokzati tornyát párkányok, pilaszterek, volutás oromfalak díszítik. A torony alatt nyílik a félkörös, toszkán fejezetû, pilléreken nyugvó fõbejárat, míg szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó kétboltszakaszos, a diadalívet kettõs, kosáríves heveder képezi. Karzata két pilléren nyugszik, mellvédje ellentétes övekbõl áll. A keleti pilléren Berényi Lõrinc XIII. századi sírkövét helyezték el, míg a nyugati karzatpilléren lévõ emléktábla a felszenteléssel kapcsolatos.