Káptalantóti

Község.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Tapolcai kistérség.
Lakosok száma: 444.
Lakások száma: 188.
Terület: 1174 hektár.
Telefon körzetszám: 87.
Irányítószám: 8283.

A Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re, Veszprémtől 70 km-re fekszik. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén, a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek koszorúzzák. Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni működés eredményeként savanyúvizes forrás fakad. Tőle néhány km-re ÉK-re található a Káli-medence Tájvédelmi Körzet, több helyen kipreparálódott, bizarr formákat mutató kőtengerrel. A községen keresztülhalad az országos kéktúra útvonala, amely összeköti a bazaltkúpokat Nagyvázsony várával, majd észak felé a Bakonyban folytatódik. 1997 őszén több kisebb táj- és természetvédelmi területtel együtt, a Bakony-Balaton Nemzeti Park része.

A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévbõl származik. A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. IV. Béla több várat építtetett a környéken, a szomszéd Csobánc várát a Gyulaffyak építették fel (1255-72). A terület egykor várföld volt, rajta udvarnokok és királyi szakácsok laktak.

A lakosság főleg szőlőtermelésbõl és rétművelésből él, a szántóföldi művelés a gyengén termõ, köves talaj miatt háttérbe szorult, bár a rozs, az árpa, a búza, és a kukorica itt is jellemző. A források több helyen kiemelik a szőlőhegy jelentőségét. Nehéz időben odamenekülnek, tavasztól őszig ott élnek lakosai. 1548-ban megtámadta és felégette a török.

A XVIII. században magyar falu, katolikus lakossággal. A szőlőtermelés a legfontosabb tevékenység. Több erdőt irtanak ki, hogy bővítsék a szőlőterületeket. A szőlőművelés a háború után is jellemző.