Kápolnásnyék
Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Gárdonyi kistérség.
Lakosok száma: 3427.
Lakások száma: 1379.
Terület: 4150 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 2475.
Kápolnásnyék: település Fejér megyében. A térség környező településeihez hasonlóan komoly gazdasági fejlődést mutat a rendszerváltást követő időkben. A település része Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapodó településrész.
Fekvése
A 7-es elsőrendű főút és az M7-es autópálya között fekszik, a térség közlekedési központja saját autópálya-lehajtóval. Vasútállomása része Budapest és Nagykanizsa között futó vasúti fővonalnak, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi parja felől érkező autóbusz járatok is.
Története
A környéken történt kutatások alkalmával bronzkori leletek kerültek elő, amely bizonyítja a település őskori lakottságát.A település neve a Nyék honfoglaláskori törzs nevéből származik, annak valószínűleg egyik mellékága lakhatta a települést. I. István Koppány feletti győzelme után feltehetőleg Nyék királynéi birtok lett. A község első említése 1193-ból való Neck néven. A későbbiekben Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven említik az amúgy nem túl jelentős, a Buda és Fehérvár között futó kereskedelmi úttól délre fekvő települést. A török időben határmenti település lévén Kápolnásnyékre komoly terheket rótt a kettős adóztatás (Magyarország és a Török Birodalom is beszedte adóit), így a falu lakossága nagyban megcsappant, az 1543 évi török hadjárat során lakatlanná is vált.
Legközelebb 1772 körül történik a lakósság újbóli betelepülése. A XIX. század során Alsó és Felső Nyékről lehet beszélni, amelyre azonban az 1861-ban megépült Déli Vasút különösebb hatást nem tett. 1871-től beszélni önálló községről, amelyhez 1898-ban Pettendet is hozzácsatolják.
A község mai arculatát az 1930-as években nyeri el, amikor is a fellendülő velence-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ekor épül ki itt telefonközpont, csendőrőrs, körzeti orvosi rendszer, vasútállomás, illetve malom. A II. világháború során a község komoly károkat szenved, a lakosság nagyrésze is elpusztul, majd a település fejlődésben elmarad a térség többi településétől, az 1970-es évekre már Velence részévé válik.
Az 1990-ben létrejövő független Kápolnásnyék komoly fejlődésnek indult, amely következtében ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisa, ahol rengeteg új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jön létre, az infrastruktúra gyors ütemben fejlődik.
A településen született Vörösmarty Mihály.
Gazdaság, közélet
A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren, amelyből származó bevételek nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítódnak. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek várják a környékbeli lakosokat. A településen malom működik.A község általános iskolája immár középiskolaként is működik, 600 tanulót oktat, akik a környező településekről is érkeznek.
Nevezetességek
- Vörösmarty Mihály szülőháza megtekinthető a településtől délre, ahol egyben Kovácsmúzeum is található.
- Helytörténeti kiállítás
- Református templom
- Halász kastély
- Református-községi temető
- A Hősök terén: I. Világháború Emlékmű, II. Világháború Emléksír, 1956-os Kopjafa.
- Millecentenáriumi emlékmű
- 1848-as Emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
- a Polgármesteri Hivatal falán a Községi címer és a Vörösmarty család címere
- Vörösmarty parkban található Vörösmarty Mihály szobra
- Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén
