Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Kány

lakosság:
67 fő
terület:
921 km2


Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Encsi kistérség.
Lakosok száma: 67.
Lakások száma: 57.
Terület: 921 hektár.
Irányítószám: 3821.

Kány, község Borsod-Abaúj-Zemlén megyében, az Encsi kistérségben, A Tornai dombságot alkotó lankák-dombhátak ölelésében meghúzódó törpefalu, mely az egykori történelmi Abaúj-Torna vármegyének volt a része; annak Tornai járásához tartozott. E község rendkívül rossz közlekedés-földrajzi helyzettel bír; zsáktelepülés, vagyis közút a községből nem vezet tovább, illetve a községet is mindösszesen egy rendkívül gyenge minőségű, egysávos út köti össze a külvilággal. Közvetlenül határos a Szlovák Köztársasággal. A legközelebbi határon inneni település (Büttös) lélekszáma sem haladja meg a 250 főt sem, a legközelebbi város távolsága (Encs) pedig kb. 30 kilométer. Részben ennek is köszönhetően a község lélekszáma már fél évszázada folyamatosan csökken, az 1960-as évektől kezdődően elsősorban az erősen negatív vándorlási egyenleggel magyarázható mindez, majd az 1980-as évek második felétől, elsősorban a község szélsőségesen elöregedett korstrukturújával magyarázható-, e részben demográfiai folyamat, melynek gyökereit azonban legfőbbképpen társadalmi-gazdasági és politikai okokkal magyarázhatunk. Bár Kány természetföldrajzi értelemben a Tornai-dombság része, azonban társadalmi-gazdasági helyzete, történelmi múltja, tradíciói, és a községben élők identitása alapján egyértelműen az ország legszegényebbnek, legelmaradottabbnak (és legelhagyatottabbnak!) tekinthető Csereháthoz tartozik. Mindez a tény alapvetően determinálta mindig is az itt élők sorsát, és megélhetésük feltétel-rendszerét e vidéken. Ezen belül e község szintén részese a "Hétközség" vidékének nevezett földrajzi-etnográfiai-kulturális mikrorégiónak, melynek központja a Rakaca-völgyi Krasznokvajda. Kány község lakosainak döntő hányada szláv gyökerekkel rendelkezik, még a XX. század fordulóján is alapvetően egy szláv (szlovák)-ajkú településnek számított, melyet többek között Borovszky Samu, Magyarország Vármegyéi című krónikájának, Abaúj-Torna vármegyéről szóló, a XX. század fordulóján megjelent könyvében is olvashatunk. A községben élők családnevei a mai napig is erről tanúskodnak. Azonban mára ennek nyelvi emlékei nem maradtak fenn, ugyanakkor a ruszin-szláv eredetet mégis őrzik vallásukban, hiszen a településen abszolút többségben vannak – a Magyarország más vidékein ritkának számító – görög katolikus vallásúak. Népességi csúcsát a XX. század közepére érte el Kány, ekkor körülbelül háromszázötvenen éltek itt, majd a Rákosi-rendszer parasztság-ellenes politikájának köszönhetően; továbbá a mezőgazdaság erőltetett szövetkezetesítése nyomán, valamint az OTK-ban rögzített irányelveknek, és a kisfalvakkal kapcsolatosan elfogadott koncepcióknak köszönhetően, melyek azokra kimondottan előnytelen, recesszív hatással, egyszer, s mind Kány, és a többi kisfalu ellehetetlenítését, azok életképtelenségét eredményezve, rohamos gyorsaságú elvándorlást váltott ki Kányban is, mely kontraszelektív jellege miatt, a település rendkívül gyors elöregedéséhez, majd ennek köszönhetően igen látványos leépüléséhez vezetett. Jól nyomon követhető ez Kány népességi súlyának változásában is a mikrorégión belül. Míg a XX. század első harmadában még a Hétközség lakói közül minden 8.-9. kányi volt, már ez azt jelenti, hogy 17. lakos kányi. Megemlítendő továbbá, hogy Kányban, népességi maximumához viszonyítva a lakosság száma az akkorinak jelenleg a 18%-ára apadt. Mára ennek köszönhetően a település az alapfokú intézményekkel sem rendelkezik. Lakosságának döntő hányadát 60 éven felüli, idős (inproduktív) korú népesség alkotja. Lakosainak jelenlegi száma alig több, mint 60 lélek; a településhez tartozó, külterületi lakott helyként nyilvántartott "Kányi Csárdával" együttesen is.A község legfőbb látnivalója a Kányi görög katolikus templom, mely országos viszonylatban is egyedülállóan szép ikonosztázionnal rendelkezik, a Csereháton belül pedig mindenképpen a leglátványosabbnak tekinthető; az országon belül pedig a legdíszesebb fafaragványokkal rendelkezik a képfal. A község templomának mérete is figyelemre méltó, hiszen, míg a Trianoni határok nem léteztek, addig három község építetett közösen egy görög templomot (ebből Reste és Jánok, ma, a határon túl találhatóak), és a községek hívei közösen használták a kányi templomot. Ennek köszönhető a község jelenlegi méretéhez képest, a viszonylag nagy templom léte. Megtekintésre érdemes továbbá a község szinte teljesen archaikus település-szerkezete, valamint számtalan helyi védettséget élvező parasztház található a községben. Megemlítendő, hogy néhány házat városi emberek vásároltak meg üdülési, de legfőképpen vadászati-jellegű tevékenységek céljából. Ennek legfőbb oka, hogy a községhez a környék legjelentősebb- vadállományát tekintve egyik leggazdagabb erdősége tartozik. ((Szerző: Tirpák László, tirpakl@yahoo.com))

Története

Látnivalók

  • A Cserehát legszebb ikonosztázionnal rendelkező görög katolikus temploma.
  • Megtekintésre érdemes a hagyományos településszerkezet,
  • Néhány szép műemlékjellegű parasztház a községben.