Káloz

telefon körzetszám:

lakosság:

2525 fő

terület:

4779 km²

Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Abai kistérség.
Lakosok száma: 2525.
Lakások száma: 912.
Terület: 4779 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 8124.

Káloz község Fejér megyében, az Abai kistérségben.

Fekvése

Székesfehérvártól 33 km-re délre a Sárvíz mentén helyezkedik el az Abai-Kistérségben.A hozzá közel lévő települések: Soponya, Csősz, Tác (Gorsium), Kisláng. A település megközelíthető: Székesfehérvártól délre Szabadbattyánig, majd tovább délkeleti irányban.

Története

Káloz község Fejér megye legrégebbi települései közé tartozik. A környéken talált régészeti leletek szerint már az ókorban is éltek itt kelta eredetű népek.A község folyamatosan lakott Szent István kora óta. Györffy György kutatásai szerint egyike azoknak a Fejér megyei településeknek, melyeknek lakóit első királyunk telepített a Sárvíz mellékére, hogy a fejedelmi törzs szállásterületeit védelmezzék ellenségeitől.Valószínűleg ebből a korból származik a község neve, mely a "káliz" népnévből ered. Az eredetileg iráni nyelvű káluzok olyan törökös jellegű mohamedán vallású népcsoportot alkottak, melyek tagjai katonai erényekben gazdag, a kereskedelemben járatos emberek voltak. A király valószínűleg rájuk bízta a terület védelmét.Mások szerint a falu határában termő, jó hozamú búza kalásza adta volna a településnek a nevet. (Talán erre utal a község címerében látható búzakalász is, melyet a környék vízi-világát jelképező furcsa madár tart.)Ahogy láthattuk, a falu eredetileg királyi birtok volt, melyből a XI. sz-ban egy részt a veszprémi egyház kapott.Később találunk utalásokat arról, hogy a fehérvári káptalanhoz tartozott. A község neve írott formában először egy 1326-ból származó oklevélben látható. "Kaluz" alakban. Későbbi oklevelekben "Villa Kalaz" vagy "possessio Kaloz" néven szerepel.1332-ben már említik a plébániát, melynek gazdája bizonyos Lukács pap aki pápai adót fizetett. 1351-után a dunántúli családok között szerepel a Kálozfalvi család a 4-10 faluval bírók között, valószínűleg Káloz is közéjük tartozott.A török korban községünk sokat szenvedett. A hódoltság és a Királyi-Magyarország határán feküdt , ami megmagyarázza, hogy miért adóztak a káloziak töröknek, magyarnak egyaránt.Az 1550-es években a várpalotai vár vitézei a török elleni harcok jutalmaként zsold helyett falvakat kaptak. Így lett Káloz Horváth Balázs birtoka 1551-ben és egyben a várpalotai vár tartozéka. Ugyanakkor itt húzódott a török fehérvári szandzsák (Csákvár- Seregélyes- Káloz) határa, ami azt jelentette, hogy községünk területe ütköző zóna volt. Ezzel is magyarázható, hogy egy 1617-ből származó összeírás szerint Káloz elhagyott puszta település. 1647-ben több Fejér megyei helységgel együtt rövid időre Veszprém megye kormányzata alá került.Káloz, a XVII. Sz. második felében került a Zichy család Vázsonykői ágának kezébe. A későbbiekben ez a család meghatározó szerepet játszik községünk történetében.Az 1700-as évek elején, Zichy Imre birtoka. Adony, Soponya, Láng, Hörcsök, Hatvan, Eörs, Szentmiklós stb. településekkel együtt. 1704-ben a lakosok egy része Egresre menekült. Levelükben ezt írták: "Amióta Szegény Helységünkből idestova a java a gazdáknak eloszlék, a kuruc rajtunk való reguálása miatt jöttünk Egresre." Ekkor lakosság többsége még református.1736-ban Zichy Jánosné kezdeményezésére a helyi katolikusok egy kis kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére. 1749-ben újjáalakul a plébánia, ettől kezdve vezetik a keresztelési, házassági és halotti anyakönyvet.1787-88-ban felépítik Zichy János kegyúr kezdeményezésére a ma is álló római katolikus műemlék jellegű templomot Nagyboldogasszony tiszteletére.Abból az időszakból származik a ma látható református templom is.Káloz történelmében jelentős dátum 1782, amikor Zichy Ferenc földesúr az uralkodótól vásárjogot kért. A három vásárt Virágvasárnap keddjén, július 2-án és Szentmihálykor tartották.Az 1784-85-ös összeíráskor Kálozt már a megye mezővárosai között említik, ahol később működött hadikórház, uradalmi börtön, 37 iparos, okleveles bábák, orvosi körzet, református, katolikus, zsidó iskola, gyógyszertár stb. Rövid ideig itt élt Kunoss Endre költő is , a Zichy család nevelője, akinek sírja a helyi temetőben található.1848 eseményeiből a káloziak is kivették a részüket. A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelők pár nappal később szétverhették őket. A helyi megmozdulás szervezői Akter István plébános és Izsányi Endre jegyző voltak. E napok eseményeihez tartozik a község akkori földesurának, gróf Zichy Ödönnek a kivégzése. A gróf menlevelet kapott Jelasicstól szeptember 29-én, amit másnap Kálozról adonyi birtokára tartva Görgei nemzetőrei megtaláltak nála. A grófot árulással vádolták, amit ő azzal magyarázott, hogy csupán birtokai védelmére kért garanciát a horvát bántól.Görgei haditörvényszéke ezt nem fogadta el és még aznap felakasztották Lórévnél Csepel szigetén. Holttestét hazahozták Kálozra és a katolikus templomban helyezték örök nyugalomra.Később, 1852-ben Ferenc József felkereste e sírt és itt imádkozott elhunyt híve lelki üdvéért. Az eseményt egy emléktábla örökíti meg a templom szentélyében.A XIX. sz. küszöbén községünk virágzó településként lépett át, de a század viharai (háborúk, forradalmak, áldozatok) sajnos nagyon megtépdesték. Ezek az események azonban egy külön tanulmányt igényelnek. Reméljük, hogy a XXI. Század egy újabb fellendülést fog hozni és ez a gazdag múlt sok értékkel fog gyarapodni.

Forrás: Káloz weboldala

Nevezetességei

Itt született 1891. július 29-én Abelovszki József, a Magyarok Világszövetsége egykori főtitkára.
Boldogságos Szűz Mária Mennybevétele plébánia
Belmajorban található Zichy-kastély.
Helytörténeti gyűjtemény
A település is része a Sárvíz Ökofolyosónak, amely növény- és madárvilága révén kiemelten védett természeti érték
Borbarátok egyesülete
Földtulajdonosi Vadászati Közösség