Kács

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Mezőkövesdi kistérség.
Lakosok száma: 577.
Lakások száma: 333.
Terület: 1670 hektár.
Telefon körzetszám: 49.
Irányítószám: 3424.

Kács község a Bükk-hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település. Miskolchoz 45 km-re, Mezőkövesdhez 25 km-re található.

A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált. A Kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat építetett.

A várnak csak az alapja áll, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve. IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevele a települést Kach néven említi. Ekkor már állott Örösúr nemzetségének Szent Péterről elnevezett apátsága. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, majd a törökök Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált. A község római katolikus temploma, - mely ma is áll -, hajdan temetőkápolna volt. A templom román kori, XII. századi eredetű, majd barokk stílusban építették újjá. Titulusa : Szentháromság. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható.

1882-ben építettek hozzá egy 15 méte magas tornyot. A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegűnek nyilvánította.

A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizével a területen található gyógyfüvekből gyógyvizet állítottak elő. Ezzel betegeket gyógyítottak.

A fürdő épülete jelenleg is áll, amelyben található egy 4*4 méteres kismedence, melyet a padló alatti víz tápál. A bencések hálófülkéit ülőfürdővé alakították át. A gyógyvízkivonatokat egy kb. 500 literes vörösréz üstben állították elő, egy különálló épületben, az ún. "Boszorkánykonyhában". Jelenleg csak az épület található meg, az üstöt ellopták.

A Kácsi-patak sebes folyású, forrás utáni része szintkülönbségekkel tagolt, melyre vizimalmok épültek. Kácstól Mezőnagymihályig 12 vizimalmot hajtott. A kácsi vizimalom a múltban 4 funkciót látott el: őrlés, lisztkészítés, fűrészelés, áramfejlesztés. A volt vizimalom műemlék jellegű épület.

Kács község közigazgatási területének 60%-át erdő borítja, mely vadállományban gazdag. Az erdőben gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, erdei nyúl, róka, borz élnek. A madárvilág is jelentős, több ritka madár megtalálható itt, mnt például a fekete harkály. Gazdag a növény- és rovarvilág is.

A település ún. zsák-település, közút nem vezet tovább.

Közeli túrák:
- Kácsi-vár és vártető, szép kilátással
- Köcskekő-völgyi kaptárkövek
- Farkaskő-barlang
- Zsendice-lyuk-barlang

Kács a Kácsi-patak völgyében terül el a Bükk hegység szívében, hegyekkel körülvéve. A környezet változatos, a levegő rendkívül tiszta, ezért kis mértékben légúti megbetegedések (pl. asztma) ellen hatásos. Az ivóvíz a községben fakad, mely mindig friss és gazdag ásványi anyagokban. Így nem csoda, hogy Kács egy igazi üdülőfalu.

A községben minden alapellátás megtalálható: orvos, posta, élelmiszerbolt, presszó, csárda, ahol gyorsételek, pl. hot-dog, hamburger, melegszendvics kapható. Az óvodában ebéd előre megrendelhető.

Mindhárom mobilszolgáltató hálózata elérhető.

Megközelítés Budapestről: az M3-as autópályát a mezőkövesdi vagy mezőkeresztesi leágazásnál hagyja el, ezután a 3-as úton haladjon tovább Miskolc irányába. Bükkábrányban közlekedési tábla jelzi a községet.

Megközelítés Miskolcról: a 3-as úton haladjon Budapest irányába, Bükkábrányba érve Kácsot közlekedési tábla jelzi. Ha az M3-as autópályán érkezik, az autópályát a mezőkövesdi vagy mezőkeresztesi leágazásnál hagyja el, ezután a 3-as úton haladjon tovább Miskolc irányába, Bükkábrányig.