Jászdózsa
Község.
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye.
Észak-Alföld régió.
Jászberényi kistérség.
Lakosok száma: 2216.
Lakások száma: 1150.
Terület: 4286 hektár.
Telefon körzetszám: 57.
Irányítószám: 5122.
Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Fekvése
Jászdózsa, a Jászság északi részén, Heves megyével határosan, a Tarna folyó két partján helyezkedik el. Régebbi neve Dósa, a helyiek által "Dausa"-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő.
A mai község valószínűleg eredetileg nem jász "szállás", nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás folyamán beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település, melynek régészeti nyomait a '80-as években a "berényi föld" nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.
A török hódoltság után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek.
Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.
Ebben az irányban, Négyszállás néven ma egy tanyabokor, kis kápolnával, található a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton.
A terület a Tarna, az Ágói-patak, a Szarvágy patak, és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő.
A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére, a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, pl. Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa.
Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették.
Belvizes években azonban, megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.
Satelit képen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.
Története
Nevezetességei
1811-13-ban épült 5 lyukú (lásd hortobágyi 9 lyukú) " Kőhíd", szélessége 6,65 méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna.1777-82-ben épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, barokk stílusú templom. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. Búcsú minden szeptember utolsó vasárnapján.
