Jászberény

telefon körzetszám:

lakosság:

27386 fő

terület:

22135 km²

Város.
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye.
Észak-Alföld régió.
Jászberényi kistérség.
Lakosok száma: 27386.
Lakások száma: 11650.
Terület: 22135 hektár.
Telefon körzetszám: 57.
Irányítószám: 5100.

Jászberény város a Jászberényi kistérség központja. Lakóinak száma kb. 30 ezer. Gyakran emlegetik a "Jászság fővárosaként".

Fekvése

A Duna - Tisza közének északi részéne, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre.

Története

A város környéke már a vaskorban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált vaskori kelta leletek. Szintén régészeti emlékek utalnak a későbbi szarmata és avar jelenlétre. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás). A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, ittalakult a jászságiakból a Lehel huszárezred, illetve innen indította Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János a dicsőséges tavaszi hadjáratot.Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alaptott Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jeleneleg a Szent István Egyetem karaként működik.A második világháború után létrejöttek az elsö ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlodött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.

Kultúra

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (pl. küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong, stb.) sportágakban.

Híres jászberényiek

Székely Mihály operaénekes,
Déryné Széppataki Róza színművésznő,
Gerevich Aladár olimpiai bajnok.

Nevezetességei

Műemlékek

Jászkun Kerületek Székháza
Városháza
Ferences templom és rendház
Római katolikus főtemplom (Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján)
Szentháromság-oszlop (1831)
Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
Bundás-kút (juhász szobrával, Jankovich Gyula munkája, 1908)