Ikervár

telefon körzetszám:

lakosság:

1862 fő

terület:

3534 km²

Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Sárvári kistérség.
Lakosok száma: 1862.
Lakások száma: 658.
Terület: 3534 hektár.
Telefon körzetszám: 95.
Irányítószám: 9756.

Ikervár: község, (egykor mezőváros) Nyugat-Magyarországon Vas megyében

Fekvése

A Rába bal partján Sárvártól 5 km-re délre fekszik.

Nevének eredete

A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.

Története

Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt erőkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg.A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 9–11. századi temető gazdag leletei bizonyítják.A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire.1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Látnivalók

A Rózsadombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján. A Fazekasdombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.
A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban építették át. Előtte áll gr. Batthyány Lajos 1913-ban készült szobra.
Római katolikus Szent György temploma a 15. században épült, a 18. század végén barokk stílusban átépítették.
A Rábán 1896-ban épített vizierőmű ipartörténeti emlék.