Hort

Község.
Megye: Heves megye.
Észak-Magyarország régió.
Hatvani kistérség.
Lakosok száma: 3855.
Lakások száma: 1592.
Terület: 4309 hektár.
Telefon körzetszám: 37.
Irányítószám: 3014.

Lakosságának száma: 3868 fő; Irányítószám: 3014; Körzethívószám: 37 Községünk területe: 43 km2. Ebből belterület: 3,3 km2, külterület 39,7 km2

Az Alföld északi részén találjuk Hortot, amely Heves megye egyik legnagyobb községe. A terület átmenet a síkság és a dombvidék között. Első okleveles említése 1250-ben Hurt néven történt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Hwrth néven szerepelt. A dokumentum szerint a magasabb adóosztályba tartozott. 1418-ban Hort néven a Pálócziak kapták zálogba, amit később 1433-as királyi adománylevél juttatott nekik birtokul. 1484-ben a Pálócziak oltalomlevele biztosította a község nyugalmát. A falu a XVI. század végén elpusztult, néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt: 10 gazda lakott itt ekkor. 1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedők elnéptelenedett házakat találtak csupán. A török uralom végén Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-20-ban Nógrád megyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Hendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a XX. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban.

A községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hoort falu pecséte, 1739.

Római katolikus templomát a régi templom helyére az 1950-es években építették (Bajcsy-Zsilinszky út). 1696-ban már állhatott kőtemplom itt, 1742-ben új templomot építettek a régi kicsinysége miatt. A templomnak több ereklyéje is van. Az egyik az a miseruha, amely aranyszállal díszített borvörös brokátból készült, és 1686-ban került az Esterházyak birtokába; később ők adományozták a templomnak.

A feszület a régi templomból való, és fából készítették.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló emlékmű.

A hagyományokat szívesen őrzik itt: a HORT'ENZIA citerazenekar fiatalokból, a HORTI NÉPDALKÖR pedig helyi nyugdíjas asszonyokból áll. Mindkét csoport szívesen vállal fellépést a községi ünnepségeken, de gyakran vendégszerepelnek a környék településein, illetve távolabbi helységekben is.