Hernádnémeti

telefon körzetszám:

lakosság:

3693 fő

terület:

2876 km²

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Miskolci kistérség.
Lakosok száma: 3693.
Lakások száma: 1191.
Terület: 2876 hektár.
Telefon körzetszám: 46.
Irányítószám: 3564.

Hernádnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben.

Fekévse

Miskolctól 16 km-re keletre található.

Környező települések

Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).

A község Borsod megyében, a Hernád folyó bal partján.

Megközelítése a 37-es főúttól 2 km-re jobbra, vagy Hernádnémeti - Bőcs vasútállomáson keresztül.

Története

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott.

A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került.

A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építi fel a mai is álló román stílusú templomot, melyet özvegye Fáy Mária bővített ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.

A reformátusság 1609-ben vetette meg a lábát a községben, ekkor jött létre a parókia is. 1895-ben lebontották az ősrégi gótikus templomot és felépítették a jelenleg is állót. A parókián értékes iratokat őriztek, többek között Rákóczi Ferenc eredeti adománylevelét is, sajnos az iratok nagy része a II. világháború során elpusztult.

A református egyház birtokában így is jelentős történelmi értékek (pl. 1711-ből származó úrasztali kehely) vannak.