Héreg
- A környék eseménynaptára
- Héreg térképe
- Környék szálláshelyei

Közép-Dunántúl
Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Tatabányai kistérség.
Lakosok száma: 1025.
Lakások száma: 432.
Terület: 2713 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2832.
Héreg község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.
Fekvése
Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.Esztergomtól 29 km, Tatától 17 km, Tatabányától 15 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6- 6 km távolságra található.
Története
Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az "Újhegyi" szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sáncz, ahol többször találtak római kori (Néró idejéből való) pénzérméket.A tatárjárás előtt valószínűleg az un. FALUHELYI DŰLŐ-n állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra.A község határában a hagyományok szerint a domokosrendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való HEREG alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is vannak itt az érsekségnek birtokai.
Az 1400-as évek közepét idézi az a legenda, mely a településen található KIRÁLYKÚT-hoz fűződik. Ahagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg e kútnál, a környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben ZEREG néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült.Katolikus lakosai a felvidéki (volt Kom.vm-i) IMELY-ről, a reformátusok pedig ÁGÓ-ról (Bars vm-ből)származtak ide.
A településen egy a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére állottak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták, és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu FYAST nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említenek.
Nevezetességei
- Falumúzeum
- Katolikus templom (későbarokk, 1794; bővítve: 1825)






