Hercegkút

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Sárospataki kistérség.
Lakosok száma: 688.
Lakások száma: 258.
Terület: 781 hektár.
Telefon körzetszám: 47.
Irányítószám: 3958.

Községünk Trautsondorf, Trauczonfalva, mai nevén Hercegkút Tokajhegyalja középső területén a történelmi borvidék egyik bortermelő községe.

A Rákóczi-szabadságharc bukását követően Trautson herceg az elnéptelenedett vidékre a mai Németország területéről a német-francia határ menti Schwarzwald vidékéről telepeseket hozatott a munkáskezek pótlására. A mai község területén a letelepedés 1748-49-ben történt, az ősök végig a Duna mentén jöttek szekereken és gyalog, így sokat szenvedtek míg Zemplénbe értek. Az első években erdőirtással mindössze 80 holdnyi szántóföldet tudtak elhódítani az erdőségekből, de fél évszázad múlva határa már 543 hold volt.

1876. után a község már nem tartozott a pataki uradalomhoz, hanem szépen fejlődő önálló település lett. 1904-ben a nevét is megmagyarosították a telepítő herceg nevére emlékeztetőül, és a határában lévő Pogánykút alapján Hercegkútra. 1788-ban a község katolikus hívei önálló egyházközséget alapítottak, s kőtemplomot építettek, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A II. világháború után a német származás miatt a községet sok megpróbáltatás érte. A legnagyobb csapás, mely az egész közösséget érintette az 1945. január 2-án a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt 135 személy (férfi és nő) szenvedése, a családok tragédiája volt. A közösség sváb azonosságtudata ennek ellenére továbbra is megmaradt, megtartotta hagyományait, ünnepeit és ma is megtartja 16 fogadott ünnepét, melyek egy része jeles ünnep volt már az eredeti hazánkban is.

 Az első 1750. szeptember 27-én kelt összeírásból ismerjük a lakosok névsorát, vagyoni állapotukat. A szőlőművelés és borkezelés terén rövid idő alatt elsajátították mindazt, ami Tokaj-Hegyalját jellemezte, vincellérként hosszú időn át a legkeresettebbek voltak a környéken. A Kőporoson, Gomboshegyen és Pogánykúton termelt saját szőlők termését a falu két végén lévő pincesoron, a népi építészet remekeiben az emeletes pincékben érlelték és tárolták már, a XVIII. sz. végétől. 1908. évben lett a község a tokajhegyaljai zárt borvidék tagja. A szőlő és borgazdálkodás az 1970-es évekre érte el fénykorát, amikor 232 ha nagyüzemi szőlőültetvény lett telepítve, és megépült a Gomboshegyen a közel 1500 m hosszúságú szövetkezeti pince és hozzá a szőlőfeldolgozó és tárolótartályok, aminek következtében több mint 20 ezer hl. bor elhelyezésére, érlelésére van lehetőség.

Az ismert történelmi események negatív hatásaként a német (sváb) nyelvet már csak a nagyon idős korosztály beszéli. Tizenöt éve azonban elindult újból a német nyelv tanulása, oktatása. Ma már az óvodában és az alsótagozatban is folyik német nyelvű tanítás.

A német azonosságtudat megtartásának legjobb képviselői a több mint 25 éve alakult Nemzetiségi Vegyeskórus (Pávakör) és a különböző korosztályú hagyományőrző tánccsoportok, akik hazai és nemzetközi kulturális fesztiválokon sikeresen képviselik közösségünket.

2000. április hónaptól Hercegkúti Hírek címmel havonta megjelenő információs lap készül , mely jelenleg a Hercegkútért Közalapítvány és a Szövetkezet közös kiadásában jelenik meg.