Harsány

A falu régi település. Már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. A Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak.

Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. A kereszténység felvétele és az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település : oppidium (mezőváros). A térség egyik központja. Az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. 1517-ben Luther Márton elindította a német-római birodalomban a reformációt. A reformáció tanításai eljutottak vidékünkre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma.

A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban. Mint ahogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből tudjuk, az egri vár védői 1552-ben hősiesen megvédték a várat a törökkel szemben. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy 1596-ban Eger-vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel, Mezőkeresztes határában vívták.

A három napos ütközetben, a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után, majd száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török hódoltsági terület, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a "harácsot".

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket.

1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követ üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt.

1831-ben és 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait.

1914 az I. világháború kitörése. Július 13.-án este érkezik el Harsányba, az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor, számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az o emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19.-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken.
 

A II. világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc orosz megszállása után az orosz csapatok átvonulási területe. A falut 1944.november 14-én adták fel a német csapatok. A falu környéki harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük a volt Szovjetunió területén halt hősi halált. 1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.

A villamosítással kapcsolatos munkák, már a '30-as évek végén elkezdődtek, s így nagyon sok módosabb portán elkészült a házak belső szerelése, de közbeszólt a második világháború. A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptembere készült el. A vezetékes ivóvíz hálózat csak az 1980-as évek végére épült ki mindenhol.

1980-as évek végén Miskolc város közelsége miatt, az agglomeráció részeként jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Két új közművesített telkekkel ellátott utcát nyitnak az akkori Farkas-Nyárs-kertek helyén. Itt 61 házhely kerül kialakításra. Szükségessé válik egy új iskola és óvoda építése is, mivel az akkor meglévő, három illetve két tantermes - a régi katolikus és és református iskola felújításával létrejött - iskola a megnövekedtet tanulói létszámhoz már kevésnek bizonyul. Ezt a Bolla-kertek alján kezdik el építeni. Az iskola feletti részen 40 házhely kerül kialakításra.

Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adják át. A szabvány kézilabda pálya méretű küzdőtérrel ellátott tornaterem, a 150 férőhelyes lelátóval 1989-ban készül el. A bitumenes kézilabda pálya pedig 2001-ben.2004 május 14.-tol muködik a Teleház.

A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat.

A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermek és családsegítő szolgálat működik.

1994. július 29.-én testvér települési kapcsolatok létesültek a németországi Aldersbach városával.

A civil szerveződésekről, egyesületekről, alapítványokról, a Civil szervezetek -nél található bővebb információ.

Amennyiben többet szeretne megtudni falunk múltjáról és jelenéről, ajánlom figyelmébe, Takács László és Kovács Zsolt - Harsány története című munkáját, valamint az ugyancsak általuk készített, Harsány helytörténete cd-romot. Ezekről a Polgármesteri Hivatalban vagy a Teleházban kaphat bővebb információt.