Hajdúdorog

Város.
Megye: Hajdú-Bihar megye.
Észak-Alföld régió.
Hajdúböszörményi kistérség.
Lakosok száma: 9294.
Lakások száma: 3526.
Terület: 10065 hektár.
Telefon körzetszám: 52.
Irányítószám: 4087.

Hajdúdorog, mint Debrecen után a megye 8. legnagyobb - 9645 fős - lakosú városa, Hajdú-Bihar megye észak-keleti, ritkán lakott térségében fekszik, 10065 hektár közigazgatási területtel, Debrecentől észak-nyugati irányba, 36 km távolságra. Olyan területen, ahol a történelmi múlt következtében a városok szinte összefüggő, folyamatos urbanizációs övezetet képeznek.

A statisztikai körzetet, ahol a város található, három hajdúváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. Sajátos történelmi, társadalmi-gazdasági fejlődés eredményezte, hogy az itt elhelyezkedő három középváros ellátó funkciói csak a saját közigazgatási határaikon belül érvényesülnek. Mindhárom város középfokú központi funkciókat lát el. Egyik városnak sincs vonzáskörzete. Hajdúdorog hátrányos helyzetű, de a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizáltabb részén található, s jó talajadottságai és klímája révén mezőgazdaságilag kifejezetten fejlett.

Területe átmenetet képez a hajdúsági lösz és a nyírségi homok között. A város közigazgatási területének nagyobbik része a Hajdúhát lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp-síksági területéhez, míg a keleti, dél-keleti része a Nyugati- vagy Löszös Nyírség, szintén relatíve kis reliefű lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síksági területéhez tartozik.

A város népességmegtartó erejében földrajzi fekvése, térségi kapcsolódási adottságai egykoron is a leggyengébb elemként mutatkoztak meg. Hajdan a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatot jelentő Debrecen-Miskolc illetve a "borútként" ismert Debrecen - Tokaj (Nyíregyházán át) közötti és a Nyíregyházáról Büdszentmihályon (ma Tiszavasvári) át Tiszalucra tartó főkereskedelmi úttól szerencsétlenül félreesően települt Dorog. Így Bocskai István 1605-i korponai kiváltságlevelével jobbágyfalvak sorából kiemelt katonai, politikai érdekből hajdúknak adományozott és városi rangra emelt Hajdúdorog elsődlegesen a letelepült hajdúk leszármazottainak szorgalmára támaszkodva, jó földjére építve, a mezőgazdasággal és az ehhez társuló állattartással nyújtott megélhetést. Gazdasági előfeltételek nélkül nyert városi rangot a település, melyet ezt követően kellett tartalommal megtöltenie az itt élőknek.

A város életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású, a dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az úgynevezett magyar liturgikus mozgalom 1693-ban kezdődött, ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye.

Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődeink kitartó küzdelmeinek eredményeként végül Ferenc József király a római Szent Szék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét, melyet 1912. június 8-án X. Pius pápa "Cristifideles Graeci" kezdetű bullájával kanonizált és a templomot székesegyházi rangra emelte. E neves dátumhoz kapcsolódik a város ünnepe, a Városnap is.

Az isten háta mögöttiség felszámolására elődeink nagyon sokat tettek. A város főteréből kiindultan először csak 2 sugárirányban építettek utat Hajdúnánásra és Hajdúböszörménybe, amely utak kikövezésére 1911-ig kellett a városnak várnia. Hajdúdorog ezzel az útvonallal nemcsak Debrecennel teremtett összeköttetést, de a mai útszámozás szerinti 35-ös Debrecen - Miskolc közötti országútba is bekapcsolódhatott. 1929-ben építették ki a dorogiak által Tokaji útnak nevezett vonal első szakaszát, a Hajdúnánást Nyíregyházával összekötő útig. Ezáltal a község lakói kövezett úton juthattak el Nyíregyházáig. Legkésőbb a Fehértói út épült ki, eredetileg terméskővel, 1964-ben pedig korszerűsített állapotban.

A település ipari arculatának változásához döntően a vasút megépülése járult hozzá. A MÁV vonalak közül a 109-es sz. Debrecen - Tiszalök vonal (teljes hossza 65 km) 37. kilométerénél van Hajdúdorog vasútállomása. A vasút megépítése gyors volt, de a megvalósulás előtt hosszadalmas tervezgetések folytak.

A sokféle tervezgetés végül is a Debrecen - Hajdúnánási vonalra korlátozódott. Így 1880. februárjában Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog képviselői megállapodtak egy másodrendű, szabványvágányú vasút építéséről oly módon, hogy az érdekelt települések 30-32 éven át évi törlesztéses járadékkal biztosítanák az építési költségek fedezetét. A vaspályát a rendszeres forgalomnak 1884. októberében adták át, majd tovább építették a következő évben Büdszentmihályig - Tiszavasvárig - majd Tiszalökig. Ezzel Hajdúdorog a 111-es MÁV vonallal kapcsolatot talált, s bekerült az Óhatpusztakócs - Polgár - Nyíregyháza hálózatba is. A vasútvonal később bázist jelentett a mezőgazdaság mellé megtelepülő ipari foglalkoztatásnak. Komoly malom-, dohány- és téglaipar alakult ki, amelyek alapját jelentették a későbbi iparosításnak.

A 90-es évek változásai a kedvezőtlen földrajzi fekvésből eredő hátrányokat élvezte ki újból. Városunkat nem érinti autópálya, autóút, főútvonal, másodrendű főútvonal, de még harmadrendű út sem. A 33-as, 35-ös másodrendű főútvonalaktól is félreesően mintegy 14-22 km távolságra, a 4-es számú főútvonaltól pedig 16 km távolságra fekszik településünk.

Hajdúdorog jelenleg megközelíthető Debrecen - Hajdúböszörmény felől a 35-ös, Nyíregyháza - Újfehértó felől a 4-es számú főközlekedési útról, továbbá a Nyékládházánál elágazó, Tiszaújvárost, Polgárt és Hajdúnánást érintő úton, valamint a Tiszalök - Debrecen vasútvonalon.

1941-től számíthatjuk Hajdúdorog népességszámának csökkenését. A lakosság fogyásának sajnos mind a mai napig nem sikerült gátat vetni. 1984-1995 között a természetes szaporodás ellenére a lakosság 421 fővel csökkent, és népességszáma 10000 alá került. Az anyakönyvi adatokból kirajzolódik, hogy a gyermekáldás rendkívüli gazdag éveinek sora az 1960-as évektől megszakad, az azóta jelentkező születés csökkenés már veszélyezteti Hajdúdorog lélekszámának gyarapodását. A születések számában mutatható csökkenés önmagában nem okozott volna ilyen nagyarányú törést a népesség fejlődésben. Hanyatlást a lakosság számának a csökkenését a természetes szaporulat mellett az egyre növekvő ütemű elköltözések jelentik.

A város mai arculatát befolyásolja a 3283 lakóépület. Ezek között vannak olyan épületek, amelyek a hagyományokat őrzik, a zártsorú utcával párhuzamos gerincű, kispolgári típusú házak. Főként a város központjában helyezkednek el.

A városban 3 darab mélyfúrású kútra telepített vízmű üzemel. A vízhálózat körvezetékes kialakítású, a település e közmű esetében 98%-os mértékben ellátott. A meglévő vízmű víztisztítási technológiája biztosítja az egészséges ivóvíz-szolgáltatást. A településen gravitációs szennyvízelvezetési rendszer, és ahhoz kapcsolódó szennyvíztisztító üzemel. A szennyvízvezeték kiépítése az ivóvízvezeték kiépítettségéhez képest minimális (11%-os), emiatt közműpótló berendezések működnek.

Az utóbbi esztendők csapadékos időszakai azt mutatják, hogy a város településfejlesztési elképzelései között mindenekelőtt szerepeltetni kell a csapadékvíz elvezető rendszer felülvizsgálatát, kiépítését, ahol ez nincs meg. Az útépítések kapcsán a tervezők szikkasztó jellegű árkot terveztek - mert gyűjtő árok már akkor sem volt sok helyen - így azok nem tudják megoldani a nagy mennyiségű csapadék elvezetését. A város vízelvezető rendszere főként nyílt rendszerű - 24 km hosszúságú - földmedrű, minimálisan található zártrendszerű - mintegy 3 km hosszan - csapadékvíz-elvezető, illetve nyíltrendszerű burkolt - 7,3 km hosszúságú - csatorna is.

A város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye volt egy korszerű strandfürdő megépítése. Azonban a központi keret hiányai ezt nem tették lehetővé, ezért Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést.

A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű 64,5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. Nagyon jó a strand megközelíthetősége, a város északi határában fekvő 8,9 hektár területű fürdőhöz a központból kerékpárút vezet.

Az elektromos energia ellátást 20 KW-os gerinchálózat biztosítja. A belterületen az ingatlanok nagy része - a kiépítettség 99%-os - az elektromos hálózatba be van kapcsolva.

A keletkező szilárd hulladékot a kijelölt szeméttelepen földtakarásos módszerrel kezelik.

A hírközlő hálózat kiépítettsége olyan szintű, hogy az igénylő, akár magán, akár jogi személy, hamarosan telefonhoz juthat. A városban kábeltelevízió is működik, műholdas adást, illetve helyi adást közvetítenek.

Hajdúdorog fejlesztési erőforrásait vizsgálva megállapítható, hogy városunk térségi kapcsolódási adottságait kellett és szükséges a jövőben is erősíteni. A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács felállásával erre lehetőséget látott a város vezetése. A több éven át sikertelenül pályázott forrást 1996-ban sikerült Hajdúnánás - Hajdúdorog városok összefogásával, a két települést összekötő kerékpárút - amelynek hossza 4,1 km - 36 millió forint költségű megépítéséhez 80%-os támogatást elnyerni a Tanácstól.

Hajdúdorog kapcsolódási helyzetének jelentős javulását szolgálhatja a két legközelebbi másodrendű főutat (33-as, 35-ös) összefűző, azokat összekötő 3502 jelű állami közút korszerűsítése, gyorsabbá, biztonságosabbá tétele. Az érintett önkormányzatok, így Hajdúdorog kezdeményezésére is, a Hajdúdorogon és Hajdúnánáson átvezető Hajdúböszörmény - Tiszavasvári települések közötti közút magasabb szintre (háromjegyű úttá tétele) hozását 1997-ben kormány szinten is érdemesnek találták.

A nehézségek ellenére a rendszerváltással megkapott önkormányzatiság szembeötlő fejlődéseket tudott eredményezni. Az önálló önkormányzati gazdálkodás a lakosság körében is a beleszólás lehetőségét hozta el, mely alapján az adózók akaratával egyező fejlesztések kerültek meghatározásra, így az a lakosság további áldozatvállalását serkentette. Nagyon komoly lakossági önerős vállalásokat a gáz és az utak építésénél, figyelhetünk meg. Hajdúdorog úthálózatának és gázrendszerének a zöme 1990. után került kiépítésre, a gáznál teljes költségvállalással, míg az utak esetén az útalapok sajáterős finanszírozásával. E két területre még a kisjövedelműek és a munkanélküliek is szívesen költöttek. Hajdúdorog szinte teljes területén kiépített (kb. 40 km hosszan) a vezetékes gáz. Az ingatlanok kb. 77%-a rákapcsolt erre az utóbbi évtized legnagyobb komfortnövekedést hozó közművére.

A 60-as, 70-es években betelepített ipari termelő üzemeinket elsők között számolta fel, fojtotta meg a piacgazdaságra való átállás (Papírgyár, Ruhagyár), míg a bázist jelentő mezőgazdaság szerkezet-átalakítása a szervezett foglalkoztatás helyett, a bizonytalan és egyelőre még kétséges kistermelést hozta, elkeseredettséget és szolid megélhetési körülményeket állandósítva városunkban. A hirtelen jött magas mértékű munkanélküliség kezelésének egyedüli megnyugtató megoldása az üzemi termelés újraindítása lehet, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén.

Hajdúdorog Város területrendezési tervében több kisebb-nagyobb terület van kijelölve iparfejlesztési célokra. Ezek számbavétele és állapotaik felmérése alapja lehet egy komplex iparfejlesztési koncepció kidolgozásának. Közművesítési és közlekedési szempontokat tekintve, a jelenlegi állapotokat alapul véve, négy iparfejlesztési terület áll a város rendelkezésére. A Nánási út két oldalán található összesen mintegy 7 hektáros területű iparfejlesztési célokra hasznosítható, a Dohánybeváltó út mentén két összesen 3,5 hektár területű, gyakorlatilag összközműves telek található. Ezek hasznosítása már megkezdődött.

Az iparfejlesztésbe bevonható hajdúdorogi területek közül a legnagyobb a város keleti határában található 70 hektáros önkormányzati legelő, a Fehértói, a Hétút az Agyag utcák és a Bencze tanya bekötő utakkal határolt területen, amely kiválóan felosztható három - négy, egyenként 8-20 hektáros részterületekre. A terület közművesítése még megoldásra vár, de középtávon mindenképpen célszerű ilyen irányú fejlesztése.

Az alapfokú óvodai nevelés és iskolai oktatás feltételei jelenleg adottak a városban. Az Egyesített Napközi Otthonos Óvodák három tagóvodája, és a Görög Katolikus Óvoda fogadja az óvodás korú gyerekeket. Az óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma 303, az óvodapedagógusok száma 25 fő. A városban 3 általános iskola van, a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola, a Görög Katolikus Általános Iskola és a 2. sz. Általános Iskola. A tanulók létszáma 1081 fő, a pedagógus létszám 89 fő.

Az 1991/92-es oktatási tanévben indulhatott újra a középfokú oktatás településünkön. Magyarországon Hajdúdorogon nyitotta meg kapuit az első Görög Katolikus Gimnázium Szakközépiskola és Diákotthon 1991. szeptemberében. A tanulók létszáma meghaladja a 300 főt. A gimnázium és szakközépiskola a nyitást követő években szépen gyarapodott: új épületszárnnyal bővült, amelyben helyet kapott a központi aula, fiú és lány kollégiumi egységek épültek, valamint tornaterem is színesítette a palettát.

A kultúra területén a Görög Demeter Művelődési Ház és a Mészáros Károly Városi Könyvtár teljes körű felújítása, bővítése vált szükségessé, amely magában foglalja a mozi felújítását, az ingatlan területén parkolók kialakítását. Az elmúlt évben megtörtént a Helytörténeti Gyűjtemény és a Tájház rendbetétele is.

Az egészségügyi alapellátás jelenleg megoldott városunkban, a településen négy háziorvosi, két gyermek háziorvosi, két fogorvosirendelő, egy laboratórium és egy fizikoterápiás rendelő, valamint Anya - Csecsemő és Védőnői szolgálat működik. A szakorvosi ellátás területén szükséges az együttműködés a szomszédos Hajdúnánással.

A szociális szféra területén a közelmúltban oldódott meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyámhivatal elhelyezése. Településünkön működik Idősek Klubja is.

A város termelő infrastruktúráját tulajdonba vevő réteg számottevő fejlesztésekre még nem képes, külső befektetői körök pedig elkerülték félreeső városunkat, holott földrajzi fekvésünk hátránya ellenére összközműves, rendezett, városi úthálózathoz - amelynek 85%-a szilárd burkolatú, mintegy 54,6 km hosszan - kapcsolódó, termelési struktúrához könnyen igazítható oktatást, szakemberképzést kínálunk.

Az 1990-es évek átalakulásának egyik leglényegesebb következménye, hogy megváltoztak a területi folyamatok formálói, így a hajdúdorogi fejlődés szereplői. A főszereplő immár a gazdaság lett a városban is, az itt élő régi és számos új kis-, és egy-két középvállalkozóval talpon maradt néhány meghatározó értékű gazdasági társulással, üzleti szolgáltató szervezettel. Döntéseiken múlik, hogy eszközölnek-e új beruházást, bővítik-e a foglalkoztatást, melyet jelenleg a humánerőforrás és a piacra jutás feltételei befolyásolnak leginkább. Infrastrukturális adottságainkat elsődlegesen a külső befektetői érdeklődést tanúsítók mérlegelik. Meghatározó nagyságú foglalkoztatás bővítést a kisvállalkozások megsokszorozódásának igényén, azok erősítésén túl a betelepülő és piaci igény szülte vállalkozásoktól remélhet ma a város.