Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Hajdúböszörmény

telefon körzetszám:
52
lakosság:
31910 fő
terület:
37078 km2
Hajdúböszörmény (1)
Hajdúböszörmény (1)
Hajdúböszörmény (2)
Hajdúböszörmény (3)
Hajdúböszörmény (4)


Város.
Megye: Hajdú-Bihar megye.
Észak-Alföld régió.
Hajdúböszörményi kistérség.
Lakosok száma: 31910.
Lakások száma: 12023.
Terület: 37078 hektár.
Telefon körzetszám: 52.
Irányítószám: 4074.

Hajdúböszörmény nagy kiterjedésű határaival együtt az Alföld, közelebbről a Tiszántúl egyik jellegzetes települése, amely ma is hordozza történetiségét.

Jelenleg 4,5 ha-os területével és 33000 fő lakosával az ország ötödik, a régió negyedik és Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városa.

Debrecentől, a megyeszékhelytől 19 km-re fekszik. Hajdúböszörmény abban a rendhagyó helyzetben van, hogy legértékesebb műemléke településszerkezete. Híres, körkörös településszerkezetét sokáig egyedinek tartották. Az ólas kertnek nevezett településtípus valamennyi hajdúvárosra, illetve mezővárosra jellemző. A kör alakú vasmagot a négy égtáj irányába kereszt alakban osztja négy út. A város Kelet-Magyarország azon részén található, ahol a Nyírség homokos talaja összeér a Hajdúság magas termőértékű feketeföldjével. A XVII. Században letelepített hajdúk kiváltságaik megőrzése céljából 1669-ben Hajdúkerületet alakítottak ki, amelynek közigazgatási központja Hajdúböszörmény lett. Hajdúböszörmény kínálati helyzetét elemezve megállapítható, hogy a város színes vonzerő palettával rendelkezik, azonban a vonzerők jelentős része csak regionális szintű hatósugárral rendelkeznek. Jelenleg a legnagyobb vonzerőt az országos, sőt nemzetközi rendezvények jelentik.

Jelentős kulturális értékkel rendelkezik a város köszönhetően a hajdú múltnak. Hajdúböszörmény értékeinél még fontosabb megemlítenünk a természet és táj szépségét, valamint a termálvizet. A környék jó vadállománnyal rendelkezik, jelentős az apróvadállomány is (őzbak, kacsa, nyúl, fácán, liba, őzsuta, vízivad). A városban és környékén található, jól felszerelt, közművesített, kiszolgáló létesítménnyel ellátott horgásztó és horgásztanya.

Egész évben termál és tisztasági kád (fürdő), szauna, a nyári hónapokban pedig strandfürdő várja a városunkba látogatókat Teniszpálya, valamint a rendelkezésre álló nagy szabadtéri területen más pihenési lehetőségek is biztosítva vannak. Különösen a tavaszi és nyári hónapokban színes kulturális és szakmai programok várják az érdeklődőket.

Hajdúböszörmény a mai nagy kiterjedésű határával az Alföld, közelebbről a Tiszántúl olyan települése, amely megjelenésében magában hordozza történetiségét. A több tájegység jellegzetességeit egyesítő városhatár határnevei eleven történelemkönyvként őrizték meg a környék egykor volt településhálózatát, a hajdani vízviszonyokat és a hajdúváros egykori határhasználati rendjét.

A város neve (Böszörmény) a régi magyar nyelvben mohamedán vallású, valószínűen török nyelvű csatlakozott népelemet jelentett amely az Árpád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytatott. A tatárjárás semmisítette meg őket. A város a 15. században a debreceni uradalom része, s 1410-ben már mezőváros.

A  hajdú előtag arra a fegyverforgató népelemre utal, amely a 15. század végén alakult ki, s akik a magyar történelem egyetlen sikeres szabadságharcát, Bocskai Istvánét győzelemre vitték. Kállóból 1609-ben Böszörménybe Bocskai István kiváltságolt hajdúi települtek át Báthory Gábor cserelevelével.

A város a 17. század folyamán a nemesi jogok birtokában komoly katonai erőt jelentett elsősorban a mindenkori erdélyi fejedelmek szolgálatában. A 17.század végén a kialakuló Hajdúkerület központja lett, s katonai jelentőségének csökkenésével egyre inkább olyan szabadalmas hellyé alakult, amelynek igazi jellemzője a szabadparaszti fejlődés, a belső autonómia és a nemesi vármegye joghatóságának elkerülése volt. A helyi társadalom gerincét a tehetős parasztpolgárok alkották, akik saját egyéni boldogulásuk mellett sokat tettek azért, hogy a város szellemisége a környéken példaadó legyen. E téren a református egyház és annak iskolája, a mai gimnázium őse, amely a debreceni kollégium részeként működött, meghatározó volt. A polgári átalakulás másként jelentett fordulópontot itt, mint országosan. A hajdúkiváltságok felszámolása nem váltott ki egyértelmű lelkesedést, de a forradalom szabadságharccá alakulásával a város népe egyre nagyobb szerepet vállalt a nemzet önvédelmi harcában.

A  kiegyezés utáni években(1867) világossá vált, hogy meg kell teremteni az ország modern közigazgatását, s ez többek között megkérdőjelezte a Hajdúkerület létét is. A kormányzat belátta, hogy szükség van a térségben egy felállítandó új vármegyére, amelyet a Hajdúkerület városaira kell alapozni. Így jött létre 1876-ban Hajdú vármegye, a székhely azonban Böszörményből az addig Biharhoz tartozó Debrecenbe került át.

Hajdúböszörmény abban a rendkívüli helyzetben van, hogy legértékesebb műemléke maga a város, pontosabban annak településszerkezete. Nem mintha világszerte egyedülálló lenne, hanem azért, mert annak a település típusnak, amelyet kertes településnek vagy ólaskertes településnek neveznek a legklasszikusabb példája. Tény ugyanakkor, hogy a hajdúk annak idején a várost nem lakatlanul vették át, maga a településszerkezet tehát nem közvetlenül köthető a hajdúhoz. Bizonyos azonban, hogy a hajdúk ezt a településszerkezetet a maguk igényei szerint jelentősen továbbfejlesztették. E településtípusnak a következő volt a jellemzője. A város belső magjában állottak a lakóházak, amelyet árokrendszer és palánk övezett ( hajdúpalánk), amelynek rendben tartása a lakosok kötelessége volt. Ezen négy kapun lehetett közlekedni, amelyet strázsák vigyáztak. A belső város központjában emelkedett az erődített templom. A belső városmagot az ólaskertek övezték, amely némi védelmi funkción túlmenően elsősorban a mezőgazdasági tevékenység színtere volt. Később a lakosság gyarapodásával az ólaskertek övezetei benépesültek, s az eredetileg hatalmas kiterjedésű szérüskertek építészeti feltárására jöttek létre az ún. zugok, amelyek ma is oly jellegzetesek városunkban. A városbelsőből kivezető négy sugárút, amelynek létezését különben már 1580-ban bizonyítani lehet, még karakteresebbé teszi a városszerkezetet.

A négy sugárút kereszteződésében jött létre a mai Bocskai tér, amely az Alföld egyik legszebb tere, olyan épületekkel, amelyek bármely más városnak díszére válnának.

Legrégibb- még középkori- előzményekre a tér közepén álló református templom tekinthet vissza, noha azt 1880. és 1882. között jelentősen átépítették. Eredetileg középkori alapokon álló, gótikus stílusú, később barokkos toronnyal és festett kazettás mennyezettel ellátott templom volt, amelynek tengelyében az a gyönyörű városcímer állott, amelyet a felújítás alkalmával a falra helyeztek el.

A volt Hajdúkerület székháza, ma a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont. A műemléki felújítás során véglegesen tisztázódott, hogy három építési szakasz mutatható ki. Az 1760-as évek, az 1800-as évek eleje, illetve 1869/70. Mint ilyen, a megye legrégibb nem egyházi jellegű középületnek tekinthető. Stílusában, építészeti megoldásaiban környékünk egyik legfigyelemreméltóbb épülete, a hajdúvárosok gyöngyszeme.

Az épület műemlékileg legértékesebb részében 1992-ben nyílt meg a Hajdúság történetét, néprajzát, régészeti és művészeti emlékeit bemutató kiállítás. A múzeum udvarán a látogató szép szoborparkban gyönyörködhet.

A hajdúkerületi székházzal szemben emelkedik a gimnázium romantikus épülete, amely országosan is figyelemre méltó. A város egyébként mindig adott a kultúrájára, maga a partikula ( a gimnázium őse) 1621-ben már megvolt. Nem hiába említi büszkén homlokzati felirata, hogy a tudományoknak emelte Hajdúböszörmény város közönsége és a hajdú birtokosság 1864-ben. A városháza épülete városképi szempontból igen hatásos. Egyemeletes, középrizalitos épület kiképzésével, hangsúlyosságával a régi megyeházak formai hagyományait követi, s hangsúlyosan zárja le a Bocskai tér keleti oldalát, s mivel átnyúlik a Kossuth Lajos utcába is, a teret összeköti a város többi szerkezeti elemeivel. A Bocskai tér közepén áll az a kétalakos impozáns alkotás, amely hajdúböszörmény jelképének is mondható. A Bocskai szobor azt a pillanatot rögzíti, amikor a nagy erdélyi fejedelem Kassán, 1605. Dec.12-én átadja híres kiváltságlevelét a hajdúság egészét jelképező hajdúvitéznek. Országos ünnepség keretében 1907. Jún. 2.-án avatták fel.

A város második legszebb tere a Kálvin tér, amelynek meghatározó épülete a késő eklektikus stílusban épült református templom, amelyet 1899-ben avattak fel. Városképi szempontból jelentős az Újvárosi utcán lévő görög katolikus templom. Ezen a hiten él a város lakosságának mintegy egytizede. A kéttornyú templom 1891 és 1898 között épült, jelentős részben a munkácsi egyházmegye támogatásával. A templomok sorában meg kell említenünk a szerény, de ízléses római katolikus templomot szintén az Újvárosi úton, a baptista imaházat a Hajdúkerület utcán, s a komoly építészeti értékekkel bíró, de sajnos, pusztulásra ítélt zsidótemplomot a Kassa utcán.

A köztéri szobrok közül a két világháborús emlékmű hívja fel a figyelmünket. Az I. Világháborús emlékmű a Kálvin téren áll, amelyet nyilvános pályázaton Gách István készíthetett el 1927-ben. 1991. novemberében avatta a város a II. világháború még több áldozatának emlékművét, amelyet varga Imre szobrászművész készített. A Sillye Gábor Művelődési Központ mögötti téren lévő női alak gyászolja a szimbolikus Európa térképen lévő mintegy 2000 városunkbéli halottat.

Népi műemlékeink sajnos, városunkban is gyorsan pusztulnak. Annál figyelemreméltóbb a polgári utcai népi műemléki együttes, amelyet ma Káplár kemping néven ismernek. Maga az együttes az ún. kétágú zugban található, s így jól jelzi a város településszerkezetének sajátosságát. Káplár Miklós emlékháza a Hortobágy utcán található. Az épület népi műemlék-1853-ban épült-3 osztatú, elől falábakon álló tornáccal.
    Külön fel kell hívni a figyelmet a kopjafás böszörményi temetőre, amelynek régi része ugyan már szinte teljesen elpusztult, de a Nyugati temetőben van egy rész, ahol ma is csak hagyományos módon lehet temetkezni.