Gyulakeszi

telefon körzetszám:

lakosság:

741 fő

terület:

967 km²

Község.
Megye: Veszprém megye.
Balaton régió.
Tapolcai kistérség.
Lakosok száma: 741.
Lakások száma: 252.
Terület: 967 hektár.
Telefon körzetszám: 87.
Irányítószám: 8286.

Gyulakeszi község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.

Fekvése

A 709 lelket számláló község a Balaton-felvidéken, Tapolcától alig 4 kilométerre, a Csobánc hegy nyugati lábánál fekszik.

Története

Ősrégi település, amelyen megtalálhatók minden kornak a nyomai. Első okleveles említése 1180-ban Kesző néven történt, 1522-től szerepel Gyulakeszi néven. 1678-től a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet, tűzvész következtében az egész falu leégett templomával együtt. A település lassan épült fel a szörnyű tragédia után.

A római katolikus templomot az Esterházy család építette újjá, mely ma a település műemlék jellegű épülete. Mögötte található Merencsics Tibor alkotása: Gyulaffy László bronz mellszobra. A "magyar Achilles", Csobánc vár védője innen őrzi a síkságból kiemelkedő szépséges bazalthegyet, a Csobáncot. Csúcsán még most is állnak büszke várának (amelyről 1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések) romjai. A felfelé vezető út mellett az elpusztult Csobáncszögi község templomának falai omladoznak. A XIII. sz. elejéről származó román kori épületet a környékbeli nép "Rossz-templomnak" nevezte el.

Nevezetességei

Csobánci várrom és templomrom (XIII. század)

A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték.

Az 1550.-es-60.-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.

Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlia Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben említést is tesz Csobáncról.

Csobánc vára

Római Katolikus templom (XVIII. század)

Szent Donát kápolna a szőlőhegyen

Eszterházy kastély (XVIII. század)

Csigó kastély (XVIII. század)