Győrvár

telefon körzetszám:

lakosság:

690 fő

terület:

1659 km²

Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Vasvári kistérség.
Lakosok száma: 690.
Lakások száma: 288.
Terület: 1659 hektár.
Telefon körzetszám: 94.
Irányítószám: 9821.

Győrvár község Vas megyében, a Vasvári kistérségben.

Fekvése

A község a Vasi Hegyháton a Sárvíz-patak mellett Vasvártól 7 km-re délre fekszik.

Története

A község területén már ősidők óta élnek emberek. Ezt bizonyítják a határában előkerült csiszolt kőbalták, melyek a kőkorszakból származnak.1255-ben Geruwar néven említik először. 1258-ban terra Geur, 1334-ben Gewrguar, 1338-ban Terra Gyurgwar, 1438-ban Poss. Gyurgwar néven szerepel. <ref></ref> A név eredetileg gyűrű alakú várat jelölhetett.A falu határában a Sárvíz-patak völgyében a hegyhátszentpéteri út melletti szántón állott egykor ugyanis Boda-vár, ma csak egy kis domb jelzi a helyét. Itt végződött a római út egyik ága. A valószínűbb magyarázat szerint a község neve a régi magyar Geur nemzetségnévből származik, melynek eredete a bolgár török Győ név, ami a legjobbat jelenti. A források szerint a falunak már 1244-ben volt temploma, melyet tűzvész pusztított el. Helyette 1559-ben építették fel a Szent Erzsébet templomot, melynek alapjain a mai templom nyugszik.

1706. november 6-7-én az itteni csatában győzte le Bezerédy Imre és Béri Balogh Ádám kuruc serege Hannibal Heister tábornok császári seregét, aki fogságba esett. A csata emlékműve a 74. számú út mellett áll.

Vályi András szerint "GYŐRVÁR. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Festetich Uraság, lakosai katolikusok, nevezetesíti a’ horvát pártosoknak meg győzettetések, a’ tónál dél felől, fekszik Mára vizéhez közel, határja középszerű." <ref></ref>

Fényes Elek szerint "Győrvár, magyar falu, Vas vármegyében, ut. p. Vasvárhoz délre 1 1/2 óra, 428 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Szőlőhegy. Az uraság itt igen szép magyar faju gulyát tart. F. u. gr. Festetics Tasziló." <ref></ref>

Vas vármegye monográfiájában "Győrvár, 67 házzal és 731 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A Szombathelyről Kanizsára vezető vasut állomása. Postája és távírója helyben van; körjegyzőségi székhely. A török hódoltság előtt tiszta magyar község volt, később tótokat telepítettek ide, kik azonban idővel teljesen megmagyarosodtak. A község határában ugynevezett "gyűrü-vár" Győr volt; ettől vette a község is elnevezését. Itt végződik a megyében a római-út egyik ága. Plébániája már 1688-ban virágzott. Kath. templomát a Festetichek építtették 1780-ban. Földesura a Festetichek előtt a káptalan és a Domonkos-rend volt. A hajdan nagy szerepet játszott várnak ma már romjai sem láthatók." <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.</ref>

1910-ben Győrvárnak 770 magyar lakosa volt.