Gyomaendrőd

Város.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Békési kistérség.
Lakosok száma: 14928.
Lakások száma: 6472.
Terület: 30394 hektár.
Telefon körzetszám: 66.
Irányítószám: 5500.

A Békés megyei Gyomaendrőd a Hármas-Körös bal partján fekszik. A város külterülete a bal parton részben a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, magassága a tengerszint felett 85méter. A jobb parti térség már lényegesen mélyebb fekvésű, 84 méteres magasságával a Körösök menti mélyártér része. A Hármas-Körös végleges, mai arculat az 1879. Évi folyammérnöki terv alapján alakult ki. A medrek megkezdett átvágását kibővítették, a töltéseket pedig egymástól hatszáz méter távolságra helyezték át. A tervezett munkákat 1894-re fejezték be.

A Hármas-Körös gyomaendrődi, különösen a annak a Sebes-és Kettős-Köröshöz csatlakozó szakasza a Körös vidék legszebb, legromantikusabb vízpartja. Annak ellenére, hogy mesterséges környezetről van szó, az eredeti Körös-parti állat- és növényvilág ide települt át, így híven őrzi az ősi Nagy- vagy Egyesült-Körös hangulatát. A kétoldali árvédelmi töltések távolsága egymástól átlagosan hatszáz méter, s a hullámtér nagy részét sűrű aljnövényzetű, füves területekkel, tisztásokkal borított erdőség borítja. A folyó víztükre mintegy száz méter széles, a víz pedig átlagosan hat méter mély.

Üde színfoltja a városnak a Holt-Körös által körülzárt Erzsébet Liget, melyben, az 1958-ban fúrt piactéri kút vizének felhasználásával gyógy- és strandfürdőt létesítettek. Gyomaendrőd azon kevés települések közé tartozik, amely elmondhatja magáról, hogy 14 holtág szeli át.

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik a 17-20 km hosszan védett Hármas-Körös hullámtere. Az önkormányzat 1996. Márciusi döntése szerint a város észak-nyugati részén a csejt-pusztai külterület helyileg védett, mert ott található az ősgyepen táplálkozó és költő, szigorúan védett túzok.

Gyomaendrőd fiatal település, 1982-ben jött létre, Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével, de mindkét településrész a legrégibb idők óta lakott. Magyarország régészeti topgráfiája szerint a gyomai részen a Hármas-Körös völgyében elsősorban a régi ágak partjain avar és Árpád kori települések nyomait találták még. A település déli részén - a Maros ősi törmelékkúpjának peremén - igen gazdag késő bronzkori lelőhelyre bukkantak. A Hármas-Körös ásott medrétől északra, A Dévaványára vezető vasútvonal mentén 1961-ben nagy kiterjedésű szarmata kori telepet találtak. Endrőd határában a Körös kultúra jelentős lelteire bukkantak.

A település nevének erdetére nem bukkantak rá a kutatók, 1332-ben Gama, 1444-ben Gyoma, 1473-ban Gyomya, míg 1479-ben Gywoma - ként jegyezték fel az iratokban. Gyoma feltehetően ősi személynév, talán a falut is itt lakó ilyen nevű birtokosáról nevezték el. Endrőd nevét - akkor még Endred formában - első ízben az 1416-ban az Endrődi család birtokviszályában rendelkező oklevél említi. A települést feltehetően birtokosáról vagy lakosáról nevezték el.

A város kultúráját számos civil szervezet, alapítvány segíti. A település több nem önkormányzati tulajdonban lévő gyűjteménnyel rendelkezik. Ilyen a Honti műhely-galéria, ahol Honti Antal grafikus művész képeit helyezték el.

Az endrődi részen érdemes felkeresni a népi építészet jellegzetes példáját, egy 1864-ben épült gazdaházat, mely ma Endrődi Tájházként működik Az Országos Műemléki Felügyelőség tervei szerint restaurálták a múlt század közepére jellemző parasztházat. A kornak megfelelő belső beosztású épületet korabeli parasztbútorzattal rendezték be. A városi képtár 1993 decemberében nyitotta meg kapuit a nagyközség előtt. A képzőművészet barátai Vidovszky Béla, Corini Margit, Illés Zoltán képeit, illetve Pásztor János szobrait tekinthetik meg.

A város idegenforgalmát elsősorban a Liget Fürdőnek köszönheti, ahol a vendégek a strandolás mellett a gyógyvízben kúrálhatják magukat. A mintegy nyolchektáros Erzsébet Ligetben, az 1954-ben megnyílt első medence feltöltését még a Körös vizéből tervezték. Később - a kőolaj kutatási program egyik kísérleti fúrásakor - ezer méter mélyből feltörő, 62C0 -os vizet találtak. Ezt az Egészségügyi Minisztérium 1960-ban gyógyvízzé nyilvánította. Jó hatású idült reumatikus, köszvényes bántalmak, idült ideggyulladások, baleseti utókezelések, nőgyógyászati megbetegedések esetén. A gyógyvíz ivókúra esetén gyomorbántalmak ellen javallt. A strandfürdőben gyógymedence, feszített víztükrű úszó-, és termálmedence, gyermekmedence található. A megújult és akadálymentesített gyógyászati épületben gyógymedence, úszó-, és élménymedence, szénsavas kádfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, szauna, elektroterápia, orvosi ellátás, masszázs, kozmetika, fodrászat, manikűr-pedikűr található.

A turistáknak a már fentebb felsorolt kulturális intézmények mellett a műemléki jellegű épületek, emlékművek is látnivalót ígérnek. Többek között ilyen a késő barokk stílusú endrődi katolikus nagytemplom, amelynek alapkövét 1789-ben tették le. A gyomai református templom alapjait 1791-ben rakták le, a tervezője egy osztrák hadmérnök volt. A tölgyfaajtók faragása, valamint az orgona homlokzatának tervezése Papp Zsigmond gyomai presbiter munkája a templomkertet 1938-ban telepítették, ma természetvédelmi terület.